A „Nagykörűi ropogós cseresznye” termőterülete Nagykörű közigazgatási határán belül helyezkedik el, kapcsolata a földrajzi területtel a minőségen alapul. A Tisza folyó kanyarulatai körbeölelik a települést, így a terület különleges mikroklímával rendelkezik. A mikroklímának és a talaj adottságainak köszönhető, hogy az itt termesztett „Petrovay ropogós” tájfajta, valamit egyéb cseresznyefajták (Badacsonyi óriás, Bigarreau Burlat, Carmen, Germersdorfi, Hedelfingeni óriás, Jaboulay) kizárólag ezen a földrajzi területen termesztve hozzák az élénk színű, szív alakú, nagy szemű (26–38 mm átmérőjű), kellemesen édes-savanykás ízű, ropogós cseresznyét.

A helyi természeti adottságok mellett kiemelkedő jelentőségű az emberi tényező; a helyi termelők 150 éves termesztéssel kapcsolatos, apáról fiúra szálló szakértelme és tapasztalata. A „Nagykörűi ropogós cseresznye” 2016-ban elnyerte a „Hagyományok-Ízek-Régiók” (HÍR) védjegy használati jogát.

A település gazdaságában betöltött jelentős szerepét mutatja, hogy a cseresznye a település címerében is helyet kapott. Több újságcikk, illetve rádióműsor Magyarország cseresznyéskertjeként emlegeti Nagykörűt. Emellett több média által készített TV-műsorban szerepelt a „Nagykörűi ropogós cseresznye”, illetve a felhasználásával készült termékek: aszalvány, befőtt, lekvár, szörp, cseresznyeszártea, cseresznyemag-párnácska, cseresznyepálinka, aszalt cseresznyés sajtok, cseresznyés kecskejoghurt, cseresznye illatú háziszappan. Nagykörű településen 1996 óta minden év júniusában megrendezik a Nagykörűi Cseresznyefesztivált, a cseresznye érésének ünnepét.

A földrajzi árujelzős agrártermékekről további információ érhető el a https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok honlapon.

(AM Sajtóiroda)