Csák János az új kormánystruktúrára utalva emlékeztetett arra, hogy hosszú ideig nem volt kulturális minisztérium, ám ez most létrejött, kiegészülve az innovációval. Mindez azt jelzi, hogy a kormánynak fontos a hagyományos értelemben vett kultúra, de az innovációs kultúra elterjesztése is minden szektorban - jegyezte meg.
    A miniszter elmondása szerint a most megalakult Kulturális és Innovációs Minisztérium hét területért: a kultúráért, az innovációért, a tudománypolitikáért, a felsőoktatásért, a szakképzésért, a vállalkozásfejlesztésért, valamint a családpolitikáért felelős.
    A polgári kormányzat intézkedései alapvetően négy alapvető jó, a kötődés, valahová tartozás; a gondoskodás képessége; az egyensúly; valamint a béke és biztonság biztosítására vezethetők vissza. Ezek közül most különösen hangsúlyos a biztonság, hiszen ha nem dúlna a szomszédban háború, nem lenne szükség költségvetési kiigazításra és "minden másképpen nézne ki" - magyarázta.
    Csák János hangsúlyozta az eredményekben gondolkodás jelentőségét, elmondása szerint a kormányzásban fontos ugyanis a források biztosítása vagy a szabályok megalkotása, de még fontosabbak az eredmények és a megtérülés.
    Magyarország ma a GDP 1,3 százalékát fordítja a kultúrára, míg az EU-átlag a 0,5 százalék - számolt be a miniszter, célként megjelölve a klebelsbergi kultúrkiválóság megvalósítását.
    A családpolitika terén elmondása szerint három mutató különösen fontos: hogy az első gyerek mielőbb megszülessen, hogy a gyerekes háztartások jövedelme emelkedjen, valamint a kiszámíthatóság.
     Csák János felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi innovációs környezet rendkívül gyorsan változik, ezért a versenyképességhez innovatív, rugalmas, együttműködő munkavállalókra és vállalkozásokra van szükség.
    A fejlesztendő területekről szólva a miniszter elismerte, hogy a hozzáadott érték terén jelenleg Magyarország az uniós országok utolsó negyedében van, ez azonban véleménye szerint nem eleve elrendelt helyzet. Több kutató, fejlesztő szakemberre van szükség és növelni kell a GDP-arányos K+F ráfordítást is, ez azonban csak akkor hoz eredményeket, ha közben az innovációs kultúra is fejlődik - közölte.
    Csák János emlékeztetett arra, hogy a felsőoktatás finanszírozása évi 1055 milliárd forintra nőtt, ami a GDP több mint 2 százalékát jelenti. A felsőoktatás struktúráján nem tervez változtatást a kormány, most az eredmények megfigyelése jön - jegyezte meg, hozzátéve azonban, hogy közelíteni kell egymáshoz a reálgazdaságot és az egyetemi szférát.
    A bemutatkozó beszédét követő beszélgetésen a miniszter arról is szólt, hogy a tudományos életben "a szürkeállomány rendelkezésre áll, a szervezésen múlik, hogy ebből szabadalmak legyenek". Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak, a Magyar Tudományos Akadémiának és a terület többi szereplőjének együtt kell küzdeniük a közös célokért, a tervek szerint erre már őszre meglesz a megoldás - közölte.
     Az MTI-nek a kormányzati kulturális nagyberuházások jövőjéről szóló kérdésére válaszolva a miniszter hangsúlyozta, hogy sok minden függ a nemzetközi energiaáraktól.
 "Lesznek még beruházások, opciósan minden nyitva van hagyva" - fogalmazott, kiemelve a tervezett épületek közül az Új Nemzeti Galériát. Az is fontos azonban, hogy ne legyen ennyire Budapest-központú az ország - mondta el Csák János.