Mint mondta: ahhoz, hogy a 2015-ben lefektetett célok előrehaladjanak, a jelenlegi nemzetközi pénzügyi struktúra átalakítása szükséges.
A pénzügyminiszter emlékeztetett: az ENSZ keretében 2015-ben fogadták el a Fenntartható Fejlődési Célokat, amik 17 olyan célt jelentenek, amelyeket 2030-ig kellene elérnie a nemzetközi közösségnek. Ezek közé tartozik a tisztességes munka és gazdasági növekedés elősegítése, vagy az ipar és innováció fellendítése - részletezte Varga Mihály. Hozzátette: ezen célok elérése terén a 2015-ös kiindulás óta stagnálás vagy visszalépés tapasztalható. Éppen ezért a G20-ak úgy látják, hogy az államadósság, a tőkeáramlás és a nemzetközi fejlesztési bankok reformjával kapcsolatos intézkedések hatékonyan segíthetnék a fejlesztések finanszírozását. Ezt az Európai Unió álláspontját képviselve mi is támogatjuk – fejtette ki Varga Mihály.
A pénzügyminiszter hozzátette: a globális gazdaság megfelelő működéséhez elengedhetetlen az alacsony jövedelmű országok megfelelő adósságkezelése is. Ezek az országok segítségre szorulnak, a magas államadósság fokozza a sebezhetőségüket, ez pedig hosszú távon negatívan hathat ki az egész világ gazdaságára - fejtette ki Varga Mihály. Ezért csatlakozva a G20 állásponthoz, az Európai Unió részéről is elkötelezettek vagyunk a G20 adósságkezelési keretrendszer jobb és kiszámíthatóbb végrehajtása mellett - tette hozzá.
Kitekintést téve Varga Mihály emlékeztetett: Magyarország ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, hiszen egy háború szomszédságában is csökkenteni tudta az államadósságát, ez a csökkenő tendencia pedig töretlen. A G20-aknak ugyanakkor – benne az Európai Unióval - nagy felelőssége van abban, hogy a szorult helyzetben lévő országoknak megfelelő segítséget nyújtsanak. Kijelenthető, hogy hosszútávon a szövetség érdeke is, hogy a szegényebb országok felzárkózásával a finanszírozási teher és a migrációs nyomás is csökkenjen. Ezeket az intézkedéseket az Európai Unió Tanácsának elnökeként mind támogatjuk - zárta gondolatait a tárcavezető.
Megosztom