Varga Mihály az 1849 májusában osztrák tüzérek golyózáporában elesett honvéd síremlékénél azt mondta: "ha mi, magyarok nem szerettük volna eléggé a szabadságot, néha jobban is, mint az életünket, akkor valószínűleg nem tudtunk volna megmaradni".
A Kárpát-medence a törésvonalában van politikai, hatalmi, birodalmi és vallási keresztutaknak - mondta, utalva a Római Birodalom, az ellenreformáció, a török hódítás és a szovjet megszállási övezet határaira.
Úgy fogalmazott: a magyar történelemben mindig akkor sugárzott ránk a hajnalcsillag, amikor a legnehezebb és legsötétebb idők voltak. A hajnalcsillag motívumát úgy fordította le a 21. század nyelvére, mint az igazság diadala, az igazság meggyőző ereje. Ma is "erre van szükség megmaradásunkhoz" - fűzte hozzá.
Varga Mihály szerint "néha úgy érezzük", hogy a migráció, a genderpolitika és más brüsszeli kezdeményezések hatására mintha "szigeten élnénk", egy olyan szigeten, ahol talán nagyobb szerepe van a józan észnek, mint a ma hivatalos dogmáknak. Azonban ezt ne pesszimista végvárként, hanem a bátrak küzdelmeként "fogjuk fel", ahonnan "meg lehet fordítani akár még a világ sorát is" - mondta a tárcavezető.
A júniusi választásokról szólva kiemelte: a II. kerületben is meg tudják változtatni az erőviszonyokat, és az európai népeknek is megvan a lehetőségük arra, hogy a szuverenitásukat az első helyre tegyék.

(MTI)