A címer és a zászló engedélyhez kötött használatát a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény (a továbbiakban: Címertv.) 9. és 10. §-a szabályozza.

1. Címer eseti használatának engedélyezésére vonatkozó eljárás (Címertv. 9. §)

A Címertv. 9. §-a szerint a címer eseti használatát a nemzetpolitikáért felelős miniszter engedélyezheti
• nemzetközi vásáron (különösen kiállításon, árubemutatón),
• nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvényen
az ilyen esemény rendezésére vagy azon hivatalos részvételre jogosultak részére, ha a jogosult
◦ az esemény rendezéséhez vagy azon való részvételhez állami támogatásban részesült, és
◦ a nemzetközi vásár, rendezvény, valamint a rendező vagy a részvételre jogosult tevékenységének jelentősége a címer használatát indokolja.

2. A címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy vagy ilyen formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyre vonatkozó eljárás (Címertv. 10. §)

A címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy vagy ilyen formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről – kérelemre, a védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások, illetve a minta szerinti termék tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után – a nemzetpolitikáért felelős miniszter dönt.
A kérelem elbírálása során a nemzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) mérlegeli, hogy az áru, szolgáltatás sajátos nemzeti jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége és kiviteli nagyságrendje indokolttá teszi-e a címernek vagy a zászlónak a védjegy vagy formatervezési mintaoltalom részeként való használatát.

A címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről szóló 37/2012. (VIII. 22.) KIM rendelet alapján címer és a zászló védjegy- vagy formatervezési minta-elemként való használatára vonatkozó engedély megadásának elbírálása során az áru vagy szolgáltatás sajátos nemzeti jellegének mérlegelésekor a miniszter különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

• az áru vagy szolgáltatás igazolhatóan a magyar történelmi múlthoz, a magyar kultúrához köthető-e, vagy ha Magyarországon, illetve a magyar nemzethez kapcsolódóan a közelmúltban jött létre, akkor hazai vagy nemzetközi elismeréssel bír-e;
• az árut vagy szolgáltatást belföldön a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogadják-e el, az áru vagy szolgáltatás külföldön is magyar sajátosságként ismerhető-e meg, vagy az árut vagy szolgáltatást a külföldiek is a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogadják-e el;
• az áru gyártása magyar eredetű alapanyagokból, Magyarországon történik-e, összetételében, tulajdonságaiban, előállításában a magyar nemzeti hagyományokhoz kapcsolódik-e.

Az engedély iránti kérelem elbírálása során a kérelmező tevékenysége nemzetgazdasági jelentőségének mérlegelésekor a miniszter különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

• a kérelmezőnek az adott gazdasági ágazatban betöltött meghatározó szerepe;
• a kérelmező által foglalkoztatottak száma;
• a kérelmező vagy annak jogelődei fennállásának (működésének) időtartama;
• a kérelmező – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három üzleti évben elért – éves nettó árbevétele;
• a kérelmező által benyújtott tárgyévi vagy tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti terv tartalma;
• a kérelmező által igazolt nyertes pályázatok száma, az elnyert támogatások összege.

Az engedély iránti kérelem elbírálása során a kiviteli nagyságrend tekintetében a miniszter a kérelmező – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három üzleti évben elért, illetve a kérelmező tárgyévi vagy tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti tervében előirányzott – exportból vagy külföldön nyújtott szolgáltatásából származó bevételének nagyságát mérlegeli, és figyelembe veszi a külföldre irányuló értékesítésnek a kérelmező teljes kereskedelmi tevékenységéhez viszonyított arányát is.

Az engedély iránti kérelmet a miniszter elutasítja, ha a címernek vagy elkülöníthető elemeinek védjegy vagy formatervezési minta részeként való használata megtévesztő módon az államiság vagy a hivatalosság látszatát kelti.

A védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások, illetve a minta szerinti termék tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter a Címertv. 10. §-ának (1) bekezdése szerinti véleményének kialakítása során az 1–2. §-ban meghatározott szempontokat is mérlegeli.

Az engedélyezési eljárás során a kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell azokat a bizonyítékokat, amelyekkel igazolni kívánja, hogy a kérelemmel érintett áru vagy szolgáltatás sajátos nemzeti jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége, illetve kiviteli nagyságrendje indokolttá teszi a teljes címer, annak elkülöníthető eleme vagy a zászló védjegy vagy formatervezési minta részeként való használatát. A kérelmező szükség szerint csatolhatja éves beszámolóit, üzleti terveit, a nyertes pályázatok, elnyert támogatások igazolására vonatkozó iratokat, valamint bármely olyan iratot, amelyet a kérelem elbírásához szükségesnek ítél.

A kérelmezőnek a kérelemben meg kell jelölnie:
• a védjegyoltalomban részesíteni kívánt megjelölést, vagy az oltalomban részesíteni kívánt formatervezési mintát;
• azon áruk és szolgáltatások felsorolását, illetve a minta szerinti terméket, amelyek vonatkozásában védjegy-, illetve formatervezési minta-oltalmat kíván szerezni.

Az engedély megadásának feltételeit, illetve az engedélyezés eljárási szabályait a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről szóló 37/2012. (VIII. 22.) KIM rendelet szabályozza, amely elérhető az alábbi linken: https://njt.hu/jogszabaly/2012-37-20-2T

 
Ügyintézési tájékoztató: https://kormany.hu/miniszterelnok-helyettes/tajekoztato