Külgazdasági és Külügyminisztérium
ENSZ és EU szankciós tájékoztató
ENSZ és EU szankciós tájékoztató
Implementation of restrictive measures in Hungary – authorities responsible
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa és az Európai Unió Tanácsa
által elfogadott korlátozó intézkedések
Minden olyan tranzakció esetében, amely ENSZ vagy uniós szankció által érintett(a www.sanctionsmap.eu oldalon található indikatív térkép segíthet atájékozódásban) országba irányul, többlépcsős ellenőrzést szükséges végezni.
Ellenőrizni kell, hogy
1. Export vagy import szempontjából tiltott termékről van-e szó
2. A szankciós jogszabályok szempontjából, vagy egyébként import vagy export engedély köteles termékről van-e szó
3. A címzett vagy a végfelhasználó cég szerepel- e szankciós listán
4. A címzett vagy a végfelhasználót ellenőrző gazdasási társaságok vagy személyek vagy a címzett vagy végfelhasználó többségi tulajdonosai szerelnek-e szankciós listán
A személyekre vonatkozó ellenőrzést a földrajzi behatárolás nélküli, horizontális rezsimek tekintetében is el kell végezni (a terrorizmus, a kiber támadások, a vegyi fegyverek elterjedése elleni küzdelem keretében vagy az ember jogi jogsértések kapcsán elfogadott rezsimek keretében történt listázások esetén)
Az uniós vagy ENSZ szankciót (az ENSZ által hozott korlátozó intézkedések is megjelennek uniós jogszabályokban) sértő magatartások büntetőjogi felelősséget vonnak maguk után.
Fontos megjegyezni továbbá, hogy az Amerikai Egyesült Államok is alkalmaz autonóm szankciókat. Az összetett szankciós rendszer be nem tartása komoly következményekkel, akár amerikai szankciós listára kerüléssel is járhat európai, magyar jogalanyok részére is.
Az uniós jog- az úgynevezett Blocking Statute (A Tanács 2271/96/EK rendelete harmadik ország által elfogadott jogszabályoknak az ország területén kívüli alkalmazásának hatása és az ilyen jogszabályon alapuló vagy abból eredő intézkedések elleni védelemről)- Líbia, Kuba és Irán tekintetében bizonyos körben véd a harmadik államok által extraterritoriálisan alkalmazott szankciók elősorban jogi következményeitől (határozatok elismerésének és végrehajtásának tilalma, kártérítés lehetőségének biztosítása).
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmánya (Magyarországon kihirdette az 1956. évi I. törvény) 25. cikke értelmében a Biztonsági Tanács (BT) határozatait az ENSZ tagállamoknak végre kell hajtaniuk. Az ENSZ Alapokmány 41. cikke alapján pedig a BT nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében bizonyos, fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok, azaz korlátozó intézkedések (szankciók) foganatosításáról határozhat. E szankciók a nemzetközi béke és biztonság érdekében folytatott nemzeti és többoldalú külpolitikai fellépés egyik eszközét jelentik.
Az egyes országokkal szembeni általános, egy adott ország teljes lakosságát sújtó kereskedelmi embargók mellett az 1990-es évek elejétől kezdve terjedt el az ún. célzott szankciók elfogadásának gyakorlata (targeted sanctions); amelyek közvetlenül csak azon személyeket, illetve szervezeteket sújtják szankciókkal, akik felelőssé tehetőek a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető vagy egyébként a nemzetközi jogba ütköző cselekményekért.
A BT jelenleg a következő országok esetében tart fenn szankciós intézkedéseket: Afganisztán, Közép-afrikai Köztársaság, Irak, Irán, Libanon, Líbia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Szomália, Szudán, Dél-Szudán, Bissau-Guinea, Mali és Jemen.
Ezen túlmenően a BT – a terrorizmus elleni fellépés keretében – szankciókat rendelt el az 1267 (1999). számú többször módosított határozatában az Al-Kaida szervezet és a Talibán, illetve a velük kapcsolatba hozható személyek és entitások ellen. A két rezsimet az ENSZ BT 2011. június 17-én egy külön az Al-Kaidával (1989 (2011). számú BT-határozat), illetőleg egy külön a Talibánnal (1988 (2011). számú BT-határozat) szemben bevezetett nemzetközi korlátozó intézkedésekkel foglalkozó szankciós rezsimre választotta szét. A BT 2253 (2015). számú határozatával kiterjesztette az Al-Kaida szankciós rezsimet az Iraki és Levantei Iszlám Államra is. Az 1373 (2001). számú határozatában pedig a BT általában a terroristák és terrorista szervezetek ellen is rendelkezett korlátozó intézkedésekről. Több esetben előfordul, hogy az ország ellen nincs szankció, azonban annak valamely entitása szerepel a fent említett Al-Kaida vagy Talibán listán.
További információk az ENSZ BT jelenleg hatályos határozataiban meghatározott szankciókról, a szankciók által sújtott személyekről és entitásokról, valamint az egyes szankciós bizottságokról a következő honlapon érhetőek el:
https://www.un.org/securitycouncil/
Az Európai Unió (EU) közös kül- és biztonságpolitikája keretén (KKBP) belül dönt korlátozó intézkedések bevezetéséről, egyrészt az ENSZ BT határozatainak közös végrehajtása céljából, másrészt autonóm módon, az uniós külpolitika érvényesítése érdekében.
Első lépésként az Európai Unió Tanácsa (Tanács) a KKBP keretében, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 29. cikke alapján határozatot fogad el, amely a tagállamokra nézve kötelező és végrehajtása a nemzeti jogszabályok útján történik (pl. fegyverembargó).
Amennyiben a korlátozó intézkedések uniós hatáskörbe tartozó kérdésekre is kiterjednek (pl. kereskedelmi tilalmak, pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések), a határozat alapján a Tanács a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó és közvetlenül hatályos rendeletet fogad el az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 75. vagy 215. cikkének megfelelően.
Az alábbi honlap országonkénti bontásban tartalmazza a korlátozó intézkedéseket elrendelő hatályos tanácsi határozatok és tanácsi rendeletek listáját angol nyelven:
Ezen túlmenően a tanácsi határozatok és a tanácsi rendeletek megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve elérhetőek az EUR-Lex kereső funkció használatával az EU valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is:
http://eur-lex.europa.eu/oj/direct-access.html
http://eur-lex.europa.eu/homepage.html
A szankciók tartalmuk szerint a következő típusú intézkedéseket foglalják magukban:
§ kereskedelmi korlátozások – általános vagy specifikus jellegűek, amelyek közül gyakorisága miatt kiemelendő:
o fegyverembargó – haditechnikai eszközök, illetve technológiák exportjának, tranzitjának, importjának tilalma; a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának tilalma; (beleértve a katonai tevékenységekhez, haditechnikai eszközök beszerzéséhez, kapcsolódó szolgáltatások nyújtásához pénzügyi finanszírozás tilalmát is);
o egyéb kereskedelmi jellegű korlátozások – kettős felhasználású termékek exportjának, tranzitjának, importjának tilalma; kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának tilalma; továbbá egyéb nem kettős felhasználású termékek és technológiák (pl. luxuscikkek, belső elnyomásra felhasználható eszközök, szénhidrogének kitermeléséhez kapcsolódó eszközök és technológiák) exportjának, illetve importjának tilalma;
o termékekhez kapcsolódó finanszírozás vagy pénzügyi támogatás , illetve pénzügyi jellegű szolgáltatást (beleértve a termékek értékesítésével, szállításával, átruházásával vagy kivitelével kapcsolatos, vagy az ahhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra irányuló támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosításokat);
§ beutazási és tartózkodási tilalmak;
§ pénzügyi és vagyoni jellegű korlátozó intézkedések – pénzeszközök és egyéb gazdasági erőforrások befagyasztása, a hozzáférhetővé tételük tilalma, pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések/ gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalma
§ egyéb szankciók – pl. diplomáciai lépések, együttműködés felfüggesztése az érintett harmadik országokkal, sport- és kulturális események bojkottja, berepülési tilalom stb.
A kereskedelmi korlátozások, fegyverembargók és a katonai tevékenységek pénzügyi támogatásának tilalma továbbra is egy adott ország egésze ellen irányul oly módon, hogy tilos vagy engedélyhez kötött az adott országban történő felhasználásra, ott bejegyzett, tartózkodó jogalanyok számára valamilyen terméket exportálni, technikai segítséget, illetve valamilyen szolgáltatást nyújtani, vagy az adott országból ilyen terméket, technológiát importálni.
A célzott szankciók (targeted sanctions) esetében a megcélzott személyi kört illetően különbséget lehet tenni:
HORINZONTÁLIS REZSIMEK:
- a terrorizmus elleni korlátozó intézkedések;
- a proliferáció elleni korlátozó intézkedések;
- kiber támadások elkövetői elleni szankciók
- emberi jogi jogsértések elkövetivel szemben elfogadott korlátozó intézkedések
FÖLDRAJZI REZSIMEK:
- az egyes országokban elkövetett cselekményekért felelős, ezen országhoz kötődő természetes és jogi személyek, egyéb entitások elleni korlátozó intézkedések között.
A korlátozó intézkedéseket elrendelő BT határozatok és uniós jogi aktusok szinte valamennyi esetben részletesen rendelkeznek az egyes korlátozó intézkedések végrehajtása alóli esetleges mentesítési lehetőségekről, és a mentesítésre vonatkozó eljárásról.
Az ilyen mentesítések vonatkozhatnak bizonyos termékek exportjára, vagy a pénzügyi és vagyoni jellegű korlátozó intézkedéseknél a mindennapos életvitelhez szükséges pénzeszközök biztosítására. Az eltérő típusú mentesítések megadása Magyarországon különböző hatóságok hatáskörébe tartozik (lásd részletesebben a következő pontban).
IV.1. Kereskedelmi korlátozások
A) A haditechnikai eszközök és a kettős felhasználású termékek külkereskedelme engedélyhez kötött tevékenység Magyarországon is.
A haditechnikai eszközök és a kettős felhasználású termékek külkereskedelmére, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására – ide nem értve a kapcsolódó finanszírozást vagy pénzügyi támogatást, illetve pénzügyi jellegű szolgáltatást – vonatkozó korlátozások végrehajtásáért, továbbá a nemzetközi szankcióban elrendelt külkereskedelmi korlátozás alá eső termékek kivitelének engedélyezéséért Magyarországon a következő szerv felel:
Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH)
Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és
Nemesfémhitelesítési Főosztály
Haditechnikai Osztály
Exportellenőrzési Osztály
1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39.
Postacím: 1535 Budapest, BKKP Pf. 919/1.
Telefonszám: (+36-1-)458-5599
E-mail:
exportcontrol@bfkh.gov.hu
armstrade@bfkh.gov.hu
http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/exportellenorzesi_osztaly http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/haditechnikai_osztaly
B) A nemzetközi szankcióban elrendelt külkereskedelmi korlátozás alá eső nem haditechnikai eszközök és nem kettős felhasználású termékek behozatalára elrendelt korlátozások alóli mentesítések vonatkozásában – amennyiben az nem tartozik az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012 (III.28.) Korm. rendeletben meghatározott termékek közé – Magyarországon a következő szerv felel:
Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH)
Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és
Nemesfémhitelesítési Főosztály
Haditechnikai Osztály
Exportellenőrzési Osztály
1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39.
Postacím: 1535 Budapest, BKKP Pf. 919/1.
Telefonszám: (+36-1-)458-5599
E-mail: exportcontrol@bfkh.gov.hu
http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/exportellenorzesi_osztaly http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/haditechnikai_osztaly
C) A nemzetközi szankcióban elrendelt külkereskedelmi korlátozás alá eső nem haditechnikai eszközök és nem kettős felhasználású termékek behozatalára elrendelt korlátozások alóli mentesítések vonatkozásában – amennyiben az beletartozik az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012 (III.28.) Korm. rendeletben meghatározott termékek közé – Magyarországon a következő szerv felel:
Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH)
Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és
Nemesfémhitelesítési Főosztály
Kereskedelmi Osztály
1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39.
Postacím: 1535 Budapest, BKKP Pf. 919/1.
Telefonszám: (+36-1-)458-5519
E-mail:
keo@bfkh.gov.hu
https://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kereskedelmi_osztaly
IV.2. Beutazási és tartózkodási korlátozások, tilalmak:
A magyar jogrendben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 38. §-a, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló a 2007. évi II. törvény 43. §-a képezi jogalapját annak, hogy az ENSZ BT, illetve a Tanács által elrendelt beutazási és tartózkodási korlátozást Magyarország végrehajtja. A beutazási és tartózkodási tilalmat a magyar idegenrendészeti hatóság rendeli el:
Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 1117 Budapest, Budafoki út 60.
Telefonszám: (+36-1-) 463-91-00
E-mail: migracio@bah.b-m.hu
IV.3. Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
Mivel a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések elrendelése (pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, vagyis az azokkal való rendelkezési jog korlátozása, valamint a hozzáférhetővé tételük tilalma; pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések, korlátozás alá eső termékekhez kapcsolódó finanszírozás vagy pénzügyi támogatás, illetve pénzügyi jellegű szolgáltatást (beleértve a termékek értékesítésével, szállításával, átruházásával vagy kivitelével kapcsolatos, vagy az ahhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra irányuló támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosításokat)) uniós hatáskörbe tartozik, azok valamennyi esetben a Tanács rendeleteiben is szabályozásra kerülnek. E rendeletek végrehajtását – kiegészítő és eljárási szabályokkal – Magyarországon az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény biztosítja:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1700052.TV
(2021. január 11-ei hatályos állapot)
A Tanács rendeletei és az azokban elrendelt korlátozó intézkedések az EU joghatóságán belül minden természetes személyre, jogi személyre és egyéb szervezetre nézve kötelezőek.
A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések a Tanács rendeletei mellékletében megjelölt személyeknek és entitásoknak a tagállamokban fellelhető pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztását, hozzáférhetővé tételük tilalmát, valamint bizonyos esetekben a pénzeszközök átutalásának korlátozását írják elő. A tanácsi rendeletek meghatározzák, hogy pontosan mit kell pénzeszközön, illetve gazdasági erőforráson érteni és hogy milyen tranzakciókra, a rendelkezési jog milyen korlátozására terjed ki a tilalom. A pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, hozzáférhetővé tételének tilalma kiterjed azon pénzeszközökre, gazdasági erőforrásokra, amelyekre a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyainak a tulajdonjoga vagy ellenőrzése (owned or controlled) részben vagy egészben (jointly or wholly) közvetlenül vagy közvetetten (directly or indirectly) kiterjed. Továbbá azon pénzeszközökre, gazdasági erőforrásokra is kiterjed a befagyasztás és a tilalom, amelyek az előbbiekben meghatározott pénzeszközökből, gazdasági erőforrásokból származnak (derived or generated), valamint azon személyek, szervezetek pénzeszközeire, gazdasági erőforrásaira is, akik a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyainak a nevében vagy utasítására járnak el a pénzeszközzel, gazdasági erőforrással összefüggésben.
A törvény 17. §-a, illetve a 485/2015 (XII.29.) Korm. rendelet 9. § b) pontja, valamint a 13/2011. (II.22.) Korm. rendelet 26./A. §-a alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések, valamint a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szerv Magyarországon:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Pénzmosás és Terrorfinanszírozás Elleni Iroda
Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42.
Telefonszám: (+36-1-)430-94-66
Fax: (+36-1-)430-93-05
https://www.nav.gov.hu/nav/penzmosas/PTEI
A befagyasztás és a hozzáférhetővé tétel tilalma
A törvény 4. § (1) bekezdése értelmében a szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek haladéktalanul kötelesek bejelenteni a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek (Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás Elleni Információs Irodája (a továbbiakban: NAV PEII)) minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.
A NAV PEII megvizsgálja a bejelentést, és pozitív eredmény esetén értesíti többek között a vagyon fekvése szerinti illetékes bíróságot.
A törvény 6. §-a alapján a bíróság nemperes eljárásban végzéssel – amennyiben ennek EU rendeletben rögzített feltételei fennállnak – a korlátozó intézkedés végrehajtása érdekében zárlatot rendel el („freezing”).
A törvény 10. § alapján az EU többi tagállama és illetékes intézményei felé a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatásért a Pénzügyminisztérium a felelős.
A különböző szolgáltatók (pl. biztosító társaságok, pénz- és tőkepiaci szereplők) tekintetében a tájékoztatási kötelezettség teljesítését az egyes ágazati jogszabályi rendelkezések teszik lehetővé, mint például:
§ a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 138. § (7) bekezdése;
§ a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (3) bekezdésének d) pontja;
§ a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 371. § (4) bekezdése.
E jogszabályok alapján a szolgáltatók mentesülnek a bank- és értékpapírtitok, biztosítási titok stb. megtartásának kötelezettsége alól a korlátozó intézkedés hatálya alatt álló személy és szervezet vonatkozásában és így eleget tudnak tenni a tanácsi rendeletekben foglalt információszolgáltatási kötelezettségüknek.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 85. §-a lehetővé teszi a cégek működésének felfüggesztését, vagyonára vonatkozó biztosítási intézkedés elrendelését, illetve vagyonának zárolását, amennyiben azok korlátozó intézkedés hatálya alá esnek.
A témával kapcsolatos információk megtalálhatóak továbbá a Pénzügyminisztérium holnapján:
https://ngmszakmaiteruletek.kormany.hu/penzmosas-elleni-kuzdelem
Pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozás
Amennyiben a Tanács pénzeszközök átutalására vonatkozóan korlátozást rendel el, a pénzügyi szolgáltatók kötelesek az érintett tranzakció kezdeményezéséről, fogadásáról, teljesítéséről – a vonatkozó uniós jogi aktusban meghatározottak szerint – értesíteni a NAV PEII-t, illetve a pénzeszköz átutalásának engedélyezése érdekében kérelmet benyújtani.
Fontos megjegyezni, hogy az egyes szankciós rezsimekben a gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalma nem csupán a pénzintézetek számára keletkeztet kötelezettséget, hanem a tranzakciók magyar partnerei számára is tilalmat jelentenek.
Termékekhez kapcsolódó finanszírozás vagy pénzügyi támogatás, illetve pénzügyi jellegű szolgáltatások
Amennyiben a korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus engedélyhez köti a korlátozással érintett termékhez, illetve technológiához kapcsolódó finanszírozást vagy pénzügyi támogatást, illetve pénzügyi jellegű szolgáltatást (beleértve a termékek értékesítésével, szállításával, átruházásával vagy kivitelével kapcsolatos, vagy az ahhoz kapcsolódó technikai segítség vagy brókertevékenység nyújtására vonatkozó támogatásokat, kölcsönöket, exporthitel-biztosítást stb.), úgy a elrendelt külkereskedelmi korlátozás alá eső termékekhez kapcsolódó finanszírozás, pénzügyi támogatás engedélyezésére vonatkozó kérelmet a NAV PETI-hez kell benyújtani.
Mentesítés egyedi esetben a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alól
Amennyiben a korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus lehetővé teszi a befagyasztás alóli mentesítést, akkor mentesítési eljárás lefolytatásának van helye (). Ebben az esetben a mentesítés iránti kérelmet a NAV PETI-hez kell benyújtani, amely a kérelmet a szükséges konzultációk lefolytatását követően a bíróságnak továbbítja. A bíróság a kérelemről 60 napon belül dönt.
A korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásával (hozzáférhetővé tételével) kapcsolatos tilalom alól mentesítésre akkor kerülhet sor, ha az ügyletet a NAV PEII az uniós jogi aktusban és a Kit.-ben meghatározottak szerint mentesíti a tilalom alól (). Ebben az esetben a kérelmet a NAV PETI-hez kell benyújtani, amely arról 30 napon belül dönt az uniós rendeletben rögzített feltételek alapján.
|
V. A joghátránnyal sújtott jogalanyok panaszbenyújtási rendje illetve a zárlat feloldása |
V.1. Panaszkezelés az ENSZ Biztonsági Tanácsa által foganatosított szankciók esetében
Az ENSZ BT határozatainak részét képező szankciós listákon szereplő magyar állampolgárok, a Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek, bejegyzett jogi személyek (jogalanyok) kérelemmel fordulhatnak a Biztonsági Tanácshoz annak érdekében, hogy az vizsgálja felül a szankciós listára történő felvételüket.
A kérelmeket a következő címre szükséges eljuttatni:
Focal Point for De-listing
Security Council Subsidiary Organs Branch
Room TB-08041B
United Nations
New York, N.Y. 10017
United States of America
Tel. + 1.917.367.9448
Fax. + 1.212.963.1300/3778
E-mail: delisting@un.org
Az ENSZ BT ISIL (Da’esh) –re és Al-Kaidára vonatkozó határozatának szankciós listáján szereplő jogalanyok felülvizsgálatára vonatkozó kérelmét a következő címre szükséges eljuttatni:
Office of the Ombudsperson to the ISIL (Da'esh) and Al-Qaida Sanctions Committee
Room DC2-2206
United Nations
New York, N.Y. 10017
United States of America
Tel. + 1.212.963.2671
Fax. + 1.212.963.1300/3778
E-mail: ombudsperson@un.org
Az esetleges kérelmeket másolati példányban kérjük a Külgazdasági és Külügyminisztérium ENSZ Főosztályához is eljuttatni.
V.2. Panaszkezelés az uniós szankciók esetében
A természetes és jogi személyek, egyéb entitások kérelemmel fordulhatnak a Tanácshoz annak érdekében, hogy az vizsgálja felül az autonóm szankciós listára történő felvételüket. (Megjegyzendő, hogy – többek között – a panaszkezelés tekintetében is autonóm uniós szankciónak minősülnek az ENSZ BT 1373 (2001) számú határozatát végrehajtó uniós jogi aktusok.)
A kérelmeket a következő címre szükséges eljuttatni:
|
Az Európai Unió Tanácsa |
|
Főtitkárság |
|
DG C 1C |
|
Rue de la Loi/Wetstraat 175 |
|
1048 Bruxelles/Brussel |
|
BELGIQUE/BELGIË |
|
E-mail: sanctions@consilium.europa.eu |
Az esetleges kérelmeket másolati példányban kérjük a Külgazdasági és Külügyminisztérium Közös Kül- és Biztonságpolitikai és Szomszédságpolitikai Főosztályához is eljuttatni.
V.3. A bírósági zárlat feloldása
A zárlat elrendelésére hatáskörrel rendelkező bíróság dönt a zárlat feloldása iránti kérelmek elbírásáról is („unfreezing”), amikor a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyaarra hivatkozik, hogy nem szerepel a listázott személyek vagy szervezetek között (tehát a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás „véletlenül” került befagyasztásra). Ebben az esetben a fellebbezés alapjául az szolgál, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 10. §-a értelmében az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés végrehajtható okiratnak minősül, amely ellen a Vht. 213. §-ában meghatározott általános szabályok szerint lehet fellebbezni. A Vht. 213. § (2) bekezdése alapján a végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya. A Vht. 224. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a fellebbezés és más jogorvoslatok előterjesztésének határidejére, a határidők elmulasztása miatt benyújtható igazolásra, valamint általában a jogorvoslatokkal összefüggő egyéb eljárási kérdésekre a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vonatkozó hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alapján tehát azon személyek és szervezetek, akiknek vagyona vonatkozásában a bíróság tévedésből (pl. névazonosság miatt) rendel el zárlatot, a Vht. és a Pp. általános szabályai szerint fellebbezhetnek a zárlatot elrendelő végzés ellen.
|
VI. A korlátozó intézkedések megsértésének jogkövetkezményei |
A korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok tagállami kötelezettségként írják elő a korlátozó intézkedésbe ütköző magatartások szankcionálását, valamint az egyes tagállamokban előforduló ilyen esetekről részletes információszolgáltatási kötelezettségeket is előírnak az uniós intézmények irányában.
A korlátozó intézkedések szándékos megsértésének Magyarországon büntetőjogi következményei vannak.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a következő tényállásokban szabályozza a nemzetközi és európai uniós szankciók megsértését:
§ A 318. § értelmében terrorizmus finanszírozása bűntettét követi el az, aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt, elkövetőjét vagy rá tekintettel mást (pl. családtag, rokon, bárki, akinek támogatását a terrorista fontosnak tartja) anyagi eszközzel támogat. A törvény minősített esetként határozza meg azt az esetet, amikor az anyagi eszközök szolgáltatása/gyűjtése terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében történik, illetve a terrorista csoport tevékenységének támogatására bármely egyéb módon sor kerül. Az anyagi eszköz fogalmát pedig a 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontja határozza meg: „ bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan, bármilyen módon szerzett eszközök és bármilyen – akár elektronikus, akár digitális – formában lévő olyan jogi dokumentumok vagy okiratok, amelyek az ezen eszközökre vonatkozó jogcímet vagy érdekeltséget bizonyítják, többek között bankhitelek, utazási csekkek, bankcsekkek, átutalási megbízások, részvények, értékpapírok, kötvények, váltók és hitellevelek”.
§ A 318/A § a terror jellegű bűncselekményeket is büntetni rendeli.
- A 327. § értelmében a nemzetközi gazdasági tilalom megszegésének bűntettét követi el az, aki a pénzeszközök vagy gazdasági források zárolására vonatkozó kötelezettségét, illetve a fennálló gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmakat megszegi. A nemzetközi gazdasági tilalom megszegése alapesetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, minősített esetben két évtől nyolc évig, míg a legsúlyosabbnak minősülő esetben, amikor például a tilalom megszegését lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék vagy egyéb katonai célú felhasználásra szánt termékkel összefüggésben vagy fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
- A magyar jog büntetni rendeli továbbá a cselekmény előkészületét is.
§ A 328. § vétségként határozza meg a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztását is. Ez a tényállás akkor valósul meg, amikor valakinek hitelt érdemlő tudomása van arról, hogy nemzetközi gazdasági tilalom megszegésére kerül majd sor, vagy egy ilyen – még nem leplezett – bűncselekményt már el is követtek, és ezt a hatóságnak – mihelyt teheti – nem jelenti.
- A 329. § (2) bekezdés alapján haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés bűntettét követi el az, aki a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott haditechnikai termékekkel kapcsolatban műszaki támogatást nyújt – ezek a vegyi, biológiai, nukleáris fegyver, más nukleáris robbanóanyag vagy ezek célba jutását szolgáló rakétatechnikai eszköz – vagy ezeken kívül eső, más katonai felhasználáshoz nyújt műszaki segítséget olyan ország vonatkozásában, amely Magyarországra nézve kötelező fegyverembargó hatálya alatt áll.
A 2000/401/KKBP tanácsi együttes fellépés 1. cikk a) pontja pedig meghatározza, hogy mi minősül műszaki támogatásnak: a javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz és minden egyéb műszaki szolgáltatáshoz kapcsolódó műszaki támogatás, amely lehet betanítás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása, vagy konzultációs szolgáltatások.
A Btk. 330.§-a alapján kettős felhasználású termékkel visszaélés bűntettét követi el az, aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve kettős felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak Európai Unió vámterületén belül történő átadását is vagy kettős felhasználású terméket az engedélytől eltérően használ fel. Két évtől nyolc évig terjed a büntetés, amennyiben a vegyi fegyver tilalmi egyezmény ellenére vagy pedig nukleáris kettős felhasználású termékre vonatkozóan történik visszaélés.
A büntetőjogi következményeken kívül az BFKH pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki nemzetközi szankcióban elrendelt külkereskedelmi korlátozásból eredő kötelezettségét gondatlanul megszegi.