Megállapítható, hogy a jelentős hitelminősítők mindegyike befektetésre ajánlott kategóriába sorolja Magyarországot.

Magyarország pénzügyei kiszámíthatók, transzparensek és stabilak. A szigorú költségvetési fegyelemnek köszönhetően a magyar államadósság csökkenő pályán van, miközben mértéke uniós átlag alatti szintet ér el. Az ikerdeficit megszűnt, a külkereskedelmi termékforgalom pedig újra többletet mutat. Ráadásul a nemzetközi tartalékok 40,9 milliárd eurós összeggel historikus, történelmi csúcson vannak, azaz Magyarország még soha sem rendelkezett akkora nemzetközi tartalékkal, mint novemberben.

Magyarország megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, így az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos. Ezt bizonyítja a töretlen nemzetközi bizalom is, amelyet a sikeres kötvényaukciók és az FDI folyamatos beáramlása jelez. A Magyar Államkincstár mellett idén az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank is különösen sikeres kötvénykibocsátást bonyolított le, nagy érdeklődés mellett, több mint 3 milliárd dollárnyi forrást bevonva nemzetközi befektetőktől. Az állampapírok hozamszintje pedig jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, június óta például az 5 éves állampapírok hozama 2,4 százalékot mérséklődött. 2023 az infláció letörésének, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve. Az infláció csökkentése jó ütemben halad, a kormány azt októberre egy számjegyűre, novemberre pedig már 7,9 százalékra csökkentette, miközben a hazai gazdasági környezet is egyre kedvezőbb képet mutat. A reálbérek nőnek, teljes a foglalkoztatottság, miközben történelmi mélyponton van az álláskeresők száma. A harmadik negyedévben pedig az unión belül a magyar gazdaság bővült a negyedik legnagyobb mértékben. Az EU-ban évek óta a magyar beruházási ráta az egyik legmagasabb, ez idén sem lesz másképp, 26-27 százalék között alakulhat a mutató.

A gazdasági kilátások folyamatosan javulnak. 2024 a gazdasági visszapattanás éve lesz, így a növekedés újra visszatérhet a dinamikus, 4 százalékos tartományba. Ezzel tovább folytatódik a felzárkózás, és újabb lépést tehet hazánk afelé, hogy 2030-ra elérje az uniós fejlettség 90 százalékát. Ehhez az kell, hogy a lakosság fogyasztása bővüljön, a vállalkozások pedig beruházzanak, amit az egyre csökkenő hitelkamatok is támogatnak.