A tárcavezető az uniós belügyminiszterek tanácskozását követő, Ylva Johansson európai uniós belügyi biztossal közös sajtótájékoztatóján leszögezte: Magyarországnak már régebben is kiemelten fontos volt a külső határok ellenállóképességének növelése. Hozzátette, hogy e védelembe be akarnak vonni harmadik, EU-n kívüli országokat is. A határvédelemmel kapcsolatban a vízumellenőrzések megfelelő szintre hozatalát emelte ki, amelyre azért van szükség, "hogy senki ne kerüljön úgy az Európai Unió területére, hogy a későbbiekben bűncselekmény vagy terrorcselekmény miatt kelljen hosszú jogi eljárás után kitoloncolni". Hozzátette: az ügyben meghallgatták az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) és az unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) tevékenységéről végzett beszámolót is.
Mint mondta, növelnék az EU-ból visszafordított illegális bevándorlók számát is, ezzel kapcsolatban pedig azt közölte, hogy az erről szóló visszatérítési politika feladata a többi között az, hogy gyorsabban meg lehessen hozni olyan intézkedéseket, amelyekre a jelenlegi jogi környezet lehetőséget ad, továbbá "biztosítani fogja, hogy jobb legyen a közrend azokon a területeken, ahol a különféle bűncselekményeket ezek a személyek elkövették".
Pintér Sándor elmondta, hogy az ülésen a tagállamok belügyminiszterei egyeztettek Románia és Bulgária schengeni övezethez történő teljes jogú csatlakozásáról is, amellyel kapcsolatban mind ő, mind pedig Ylva Johansson bizakodóan nyilatkozott.
A belügyi biztos elmondta: kapcsolatban vannak minden érintett ország belügyminiszterével, beleértve a csatlakozás ellen korábban vétót emelő Ausztria belügyminiszterét is. "Meghallgattuk Bulgáriát és Romániát arról, milyen előrelépéseket tettek annak érdekében, hogy ne csak a repülőterekről és kikötőkről jöjjenek e két országból a schengeni kedvezményeknek megfelelően az állampolgárok (...). Lehetőséget látunk arra, hogy a későbbiekben ezt a teljes jogú schengeni tagságot is megtárgyaljuk a következő belügyi tanácson" - jelentette ki. Hangsúlyozta továbbá: Magyarország a gyermekek szexuális bántalmazása elleni harcot is prioritásának tekinti, és elmondta, hogy az ülésen ezt is megvitatták, és jelentős előrelépésre számítanak az ügyben. Beszámolt arról is, hogy az ülésen külön tárgyalták a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Elmondta továbbá, hogy a tárcavezetők egyeztettek a külső konfliktusok - például az ukrajnai háború és a közel-keleti válság - Európai Unióra gyakorolt hatásáról is, illetve az ezekkel kapcsolatos megoldási lehetőségekről.