A jövő teendőiről a konferencián 46 ország 30 egészségügyi és környezetvédelmi minisztere, illetve államtitkára, a civil partnerekkel együtt összesen mintegy 600 résztvevő tanácskozik Budapesten.

Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója a WHO-konferencia első napján rendezett nemzetközi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy hármas kihívás előtt áll az emberiség, egyszerre kell harcolnia a klímaváltozás, a növekvő környezetszennyezés és a biodiverzitás visszaszorulása ellen. Hangsúlyozta, hogy Európában még ma is évente 1,4 millió ember hal meg a környezetszennyezés okozta egészségi problémák miatt; nagy részük halálát a légszennyezés okozza. Ugyanakkor 77 millió ember még ma sem jut hozzá egészséges ivóvízhez az Európa és Közép-Ázsia országait tartalmazó régióban.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy a konferencia a régió legfontosabb egészégügyi kihívásaira igyekszik ráirányítani a figyelmet, egyben közösen keresik az optimális megoldásokat a felvetett kérdésekre. Magyarország kiemelt stratégiai partnerként tekint a WHO-ra, figyelembe veszi a WHO által kiadott iránymutatásokat, és a nemzetközi gyakorlati tapasztalatok alapján kívánja növelni a magyarok egészségben eltöltött életéveit. Felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok, a jó minőségű egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés és az egészségtudatosság-növelés fontosságára.

A konferencián az európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszterek várhatóan elfogadják a Budapesti Nyilatkozatot, amely konkrét intézkedéscsomagot fogalmaz meg a hármas környezeti válság – az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése – egészségügyi következményeinek mérséklése érdekében.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter közölte: a konferencia fókuszában lévő problémák külön-külön is veszélyesek, de most egyszerre kell szembenézni velük egy világjárvány utáni gazdasági krízis és egy háború árnyékában. A drasztikusan megváltozott nemzetközi helyzet miatt központi kérdés az ellátásbiztonság, a megfizethető árú energia és az egészséges ivóvíz. Magyarország a fenntarthatósági célikitűzésekkel együtt továbbra is elkötelezett a rövid és hosszú távú klímacélok megvalósítása mellett, az új nemzeti energia- és klímatervben 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátása esetében a korábban tervezett 40 százalékos helyett 50 százalékos csökkentést vállalt. Az ország céljai között szerepel, hogy a végső energiafelhasználás - a gazdaság növekedésével - csökkenjen. A megújuló energiaforrások arányát pedig 21 százalékról 29 százalékra növelnénk 2030-ig.

Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének elnöke felidézte, hogy a koronavírus-járvány eddig nem látott kihívás elé állította a világ egészségügyi rendszerét, és a kezelése integrált megoldásokat követelt. Jó hír, hogy globális a közös jövőképünk, amit megállapodások formájában is kifejezünk. Ugyanakkor a fenntartható fejlődéshez szükséges intézkedéseknek csupán 15 százalékát végezte el az emberiség - tette hozzá Kőrösi Csaba.

Brigit Staatsen, az Európai Környezet és Egészség Munkacsoport elnöke arra emlékeztetett, hogy a konferencia záródokumentuma, a Budapesti Nyilatkozat kidolgozását 2021-ben kezdték meg az európai környezetvédelmi és egészségügyi minisztériumok, illetve a civil szervezetek részvételével.

A konferenciával kapcsolatos további dokumentumok és hírek a WHO honlapján találhatóak itt.