Vitályos Eszter azt mondta, nemcsak a számukra veszélyesnek vélt emberek megsemmisítésére törekedtek, hanem az embereket összekötő "láthatatlan háló" széttépésével a társadalom szövetét akarták összegyűrni, megszakítani, a nemzedékeket összekötő és egyben megvédő fonatot akarták elpusztítani.
"Az, hogy ma itt együtt vagyunk és emlékezünk, mutatja: végső tervük mégsem sikerült" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy számára ezen az eseményen az együttlét az összetartozást fejezi ki. "Azért vagyunk itt, mert úgy döntöttünk, hogy itt akarunk lenni, meg akarjuk fogni egymás kezét az elfeledhetetlen tragédiában, és egymás mellé akarunk állni, vállat vállnak vetve" - mondta, és Kosztolányi Dezsőt idézte: "a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy". Arra pedig, hogy miért is alakult meg 1993-ban a Gulag Alapítvány, Petőfi Sándor Nemzeti Dal című költeményéből idézett: "Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak".
Az államtitkár az alapítvány múlhatatlan érdemének nevezte, hogy megkezdődhetett a történtek elmesélése, megbeszélése, a fájdalmak, traumák kibeszélése, mert az emberi lélek sajátossága, hogy ha sérülés éri, azt csak egy másik emberrel, egy közöséggel való kibeszélés során gyógyíthatja meg.
Elmondhatatlanul fájdalmas a múlt újbóli és újbóli felidézése, a szembenézés a szörnyűségekkel, de "ahogy megformáljuk a bensőnkben kavargó fájdalmas érzéseinket, ahogy elhagyják dadogó szavaink a szánkat, mintha minden egyes szóval egy-egy újabb adag fájdalom is távozna" - fogalmazott, és hozzátette, csak ezek a beszélgetések visznek előre a gyógyulás útján.
Az alapítvány lehetőséget teremtett a magyar társadalom számára a beszélgetés megkezdéséhez, "az elmondhatatlan kimondásához".
Az államtitkár szerint részben igaz, hogy az alapítvány már megtette dolgát, de küldetése itt még nem ért véget, sőt szerepe ma fontosabb, mint valaha. Kitartásával, bátor kiállásával, megalkuvást nem ismerő határozottságával kell utat mutatnia abban a korban is, amelyben az egykori elkövetők nem kapták meg a megérdemelt büntetéseket, amikor "hatalmuk örökösei továbbra is ugyanúgy folytatják mesterkedéseiket és támadásaikat" - hangsúlyozta.
"A gonosz ugyanaz, még ha ezer különféle arcát mutatja is" - mondta, hozzátéve, hogy ma gondtalanul lehet egykori gyilkosok képével pólókat árulni, bűneiket relativizálni, folyóiratokban történelmi tudománynak álcázott csomagolásban tetteiket magyarázni.
Ma "egyfelől és másfelől" típusú hazugságokkal mosdatják a bűnösöket - jegyezte meg.
"Az alapvető emberi méltóságot megtiprók örökösei tartanak előadást a demokráciáról, szónokolnak a tisztességről, jogállamról, értékekről, miközben például hitünkben támadnak bennünket" - mondta. "A marxisták, a kommunisták, a diktátorok egykori kiszolgálói kiáltanak diktatúrát, s sajnos hazugságaikkal sok fiatalt is megtévesztenek" - hangsúlyozta.
Vitályos Eszter úgy vélte, nincs más választás, mint folytatni az egykori harcot, a múlt részletes feltárásával a jövőt védeni. Az államtitkár azt mondta, ma ebben látja a Gulag Alapítvány legnagyobb szerepét, megfogalmazása szerint "ők az igazság, a szabadság, az emberség eszméinek zászlóvivői".
Vitályos Eszter szerint "a világ hóbortjai és szeszélyei megbélyegzik azt, aki ki meri mondani az igazat", de ettől nem szabad félni, hiszen "ha már megadatott a lehetőség, hogy őszintén lehet beszélni a múlt fájdalmáról és az emlékezés nehéz, mégis édes terhéről, akkor azt csakis úgy szabad tenni, hogy az ilyen eseményeken, a hétköznapokban, közösségben vagy a családjainkban, Isten és ember előtt is csakis az igazat mondjuk!"
Az államtitkár kifejtette, az igazság gyógyít és szabaddá tesz, ám a "kommunista nagyurak" akkor is és most is eltörléssel fenyegettek; akkor gyilkosság, ma cancel-culture jut osztályrészül azoknak, akik ki merik mondani az igazat.
Nagyné Pintér Jolán, a Gulag Alapítvány elnöke köszöntőjében elmondta, hogy hetven éve, 1953-ban térhettek haza az első magyar Gulag-rabok, harminc éve avatták fel a Honvéd téren az Emberkeresztet, most pedig azért gyűltek össze, hogy rájuk emlékezzenek, hogy életben tartsák örökségüket.
Hartmann Klára Gulag-túlélő úgy fogalmazott, azt szeretné, hogy a fiatalok ne csak a történelemkönyvekből ismerjék meg azt, mi történt velük, mi történt a kommunizmus áldozataival.
Az alapítványt Rohr Magdolna és a Gulagot szintén megjárt sorstársai, a túlélők illetve hozzátartozóik egy csoportja alapította 1993-ban és ezt követően még hosszú időnek kellett eltelnie, hogy a maguk valójában ismerhesse meg a társadalom az egykori Gulag-rabok sorstörténetét.
Az est résztvevői Reider Péter színművész előadásában tekinthették meg Török Tamás Isten kebelén című monodrámáját, amely a 2022-ben elhunyt egykori Gulag-rabnak, Galgóczy Árpádnak állított emléket.
(MTI)