Vincze Máté a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének XXI. Országos Szakmai Konferenciáján fantasztikusnak nevezte a magyarországi tájházak hagyományait, emlékeztetve hallgatóságát arra, hogy az első tájház Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza volt, amelyet Jókai Mór nyitott meg. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a tájházak vezetői számára óriási a tét, mert ők őrzik az egyediséget és az egyediség értékét a 21. század kicsit szürke, globalizálódó világában. A helyettes államtitkár az aradi vértanúk közelgő emléknapjára utalva kiemelte, hogy sok közös kulturális vonulat van az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint a tájházszövetség munkája között.

"A 13 vértanú mögött 130 kivégzés, több ezer bebörtönzött és 50 ezer kényszersorozott szabadságharcos története van Magyarország minden tájáról, Magyarország minden szegletéből, és ez a rendkívül sok eltérő nemzetiség, eltérő kulturális hagyomány mégis egy együtt dobbanó szívvé vált a szabadságharcban" - fogalmazott Vincze Máté. Hozzátette, a tájházszövetség is rendkívül sokszínű, sokféle nemzetiséget, sokféle hagyományt ölel föl, de mégis, amikor képviselőik találkoznak, "akkor ez egy irányba húz és egyfajta magyar identitást, kulturális örökséget határoz meg". A tájházak sokszínűsége is mérhető a szabadságharcban részt vevők sokszínűségéhez, Magyarországon 650, a Kárpát-medencében további 300 magyar tájház található - jegyezte meg.

Vincze Máté szavai szerint számos vértanú a mai tájházakhoz hasonló épületekből indult harcba a magyar szabadságért, vállalta a halált, hagyta ott tárgyait, családját, kulturális örökségét és nyomát. A helyettes államtitkár közölte, a magyar tájházak kiváló példák arra, hogy egy közösségnek milyen "sokféle rétegű" identitása van - családi, nemzeti, magyar, nemzetiségi, európai - és milyen sokféle dolgot tapasztalhatunk egy tárgyban, kovács- vagy méhészműhelyben, tisztaszobában. Ezt a hagyományt élteti, tartja életben, fejleszti a tájházszövetség már több mint két évtizede, módszertani útmutatással és jó példák megosztásával segíti a régebben még bezárt, rapszodikusan látogatható, kulcsosház jellegű intézményként álló tájházak közösségi térré válását.

A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének kétnapos konferenciáján kihirdették, hogy idén az Orfűi Malmok kapta az Év Tájháza díjat. Az elismerést 2004 óta annak a tájháznak a fenntartói vehetik át, akik példaértékű tevékenysége hozzájárul a magyarországi és Kárpát-medencei népi építészeti értékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyományok megőrzéséhez, széles körű megismertetéséhez, újra megéléséhez. A tájházszövetség honlapja szerint az Orfűi Malmok a Baranya vármegyei település Vízfő-forrásának közelében épültek, ma is látható formájukból a 20. század elejére jellemző „modern" malomtechnológia ismerhető meg.

Az épületegyüttest a malom melletti, szintén hagyományos építészeti értéket képviselő lakóház az egykori molnárlakás, istállóspajta, szabadkéményes nyári konyha, kocsiszín egészíti ki. A malomszerkezetek helyreállítási munkájában a Pécsi Malomipari Vállalat és munkatársa, Füzes Antal vállalt úttörő szerepet, aki fiával, Füzes Péterrel az 1990-es évek elejére működőképessé tette a malmot. A család munkáját ma Füzes Péter lányai, Füzes Kata és Füzes Petra folytatja, kiteljesítve és megújítva a malomipari hagyatékot. A szabadtéri múzeum a 2016-ban történt rekonstrukcióban papírmalommal, majd 2021-ben Pajtapékséggel, Sütiműhellyel bővült, a Garat nevű fogadóépület idén nyáron újra megnyílt és a legkorszerűbb szolgáltatásokkal Baranya kiemelt turisztikai és ismeretátadó helyszínévé tette az intézményt. Az Orfűi Malmoknál a tervek szerint egy kanalas malom épül a jövőben.