A miniszter úgy fogalmazott: a siker kulcsa, hogy a fenti öt szempont egyszerre érvényesüljön. "Mi a való világban akarunk működni, a racionalitás talaján" - hangsúlyozta, hozzátéve: az európai agrárpolitika eddig zöldideológiákkal volt tele, "agyon volt nyomva", és az európai vezetők semmilyen agrárszempontot nem érvényesítettek korábban. "Azt láttuk, hogy mindenki bele akar szólni az agrárpolitikába, mindenki az agrárpénzeket akarja, de az, hogy hogy lesz a mindennapi kenyér az asztalon, senkit nem érdekelt" - mondta, hozzátéve: a közbeszédben nem kiemelt beszédtéma az élelmiszerellátás, "mert természetes, hogy van." A miniszter véleménye szerint a gazdák ítéletet mondtak arról, hogy járhatatlan út az, amerre tart Európa. A gazdatüntetések szerinte azt mutatták, hogy jövőképét vesztette az ágazat, ezért változásra van szükség. 

Nagy István kijelentette: garantálni kell, hogy legyen egyensúly a teremtett világ minősége, a fenntarthatóság és a gazdák megélhetése között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió fennállása óta a magyar elnökség idején sikerült először olyan állásfoglalást letenniük az asztalra, amit mind a 27 szakminiszter aláírt. A tanácsi következtetés visszaadja az agrárium versenyképességét, és olyan üzenet volt a brüsszeli bürokratáknak, ami jó alapot ad a 2027 utáni európai agrárpolitika tárgyalásához - fogalmazott, megjegyezve, több mint hatvan éve ilyen egyetértő nyilatkozat nem született. "Mi azt mondtuk, hogy Európa élelmiszerbiztonságát semmi ne veszélyeztesse" - szögezte le. Nagy István szerint a legsértőbb vád az európai gazdákkal szemben, hogy az éghajlatváltozásért a gazdák felelősek. "Mi nem az okozói vagyunk, hanem az elszenvedői. A támogatásokra azért van szükség, hogy minden eszközt be tudjunk vetni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben" - jelentette ki. Nagy István hangsúlyozta: a magyar elnökség kiváló lehetőséget adott arra, hogy olyan témákat is felhozzanak, amire egyébként nem lett volna mód. Szerinte az idei év "új kezdet" lehet.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a beszélgetésben azt hangoztatta: félrebeszélések, allűrök nélkül zajlott a magyar elnökség, amely során érdemi párbeszédet akartak arról, hogy a gazdákat vegyék emberszámba, és valós kérdésekre kerestek valós válaszokat. A magyar elnökség példát mutatott arra, hogy veszettnek látszó ügyeket ki lehet mozdítani a holtpontról, ilyen például schengeni bővítés vagy az agrárium terén elért áttörés - mutatott rá, hozzátéve: a magyar elnökség határozott irányt mutatott, lépéseket tett, narratívákat tett az asztalra.