Varga-Bajusz Veronika közölte: a nyolcadik osztály elvégzése után a legtöbb diák - a felsőoktatásba való belépés szempontjából is előnyös - technikumi képzési formában tanul tovább, míg a szakképzéseket tízből hat tanuló választja a nyolcadikosok közül. A technikumokba és szakképzőhelyekre jelentkezők körében az informatika, a turizmus-vendéglátás, a speciális járműgyártás örvend nagy népszerűségnek, de sokan érdeklődnek a szépészeti ágazat iránt is – mondta, kiemelve, hogy a műszaki, informatikai képzések esetében gyakorlatilag a felsőoktatás előszobáját jelenti a szakképzés.

Mint mondta, 2022 óta 57 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik szakképzésből kerültek főiskolára, egyetemre, és csak tavaly több mint 16 ezer diákot vettek így fel, idén pedig várhatóan ennél is többet fognak. Ennek oka, hogy a 2020-ban megújított szakképzési rendszerből most fognak az első ötödévesek szakmai oklevéllel kikerülni – mutatott rá.

Az államtitkár közölte: egyre többen - a tanulók mintegy fele - duális képzésben vesz részt, és kifejezetten cégeknél, vállalatoknál szerez gyakorlatot, a gyakorlati oktatás pedig a korábbiaknál is hatékonyabban szolgálja a piacképes tudás megszerzését. A jelenleg zajló érettségi vizsgák kapcsán Varga-Bajusz Veronika közölte: azok rendben zajlanak, rendkívüli esemény nem történt, s ma nyelvi tárgyakkal, történelemmel folytatódnak.

A Pannónia Ösztöndíjprogramról szólva közölte: a modellváltó, megújult intézmények számára kidolgozott program "fényévekkel jobb, mint az Erasmus", hiszen olyan problémákra kínál megoldásokat, amelyekre a korábbi évek óta nem tudott reflektálni. A rendszer időben rugalmasabb, bevezették a teljes kreditelismerést - azaz nem jár automatikus csúszással, ha valaki nemzetközi mobilitásban vesz részt -, emellett az ösztöndíjak összege is nagyobb. Míg az Erasmusban négy hónapra mintegy egymillió forintot kap az ösztöndíjas például egy németországi út esetén, addig a Pannóniában azért 1 millió 600 ezer forintot – fejtette ki az államtitkár.