Varga-Bajusz Veronika elmondta, korábban elmaradt a rendszerváltás az egyetemek esetében, maguk az intézmények kezdeményezték a változtatást. Hozzátette: a modellváltó egyetemek autonómiája biztosított, a korábbinál jóval nagyobb önállóságot kaptak. A változás eredményeként a 2022-ben mérhető adatokhoz képest oktatási, tudományos területen előrelépés történt, amit alátámaszt az is, hogy 40 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, 63 százalékkal több a műszaki, orvosi, informatikusi pályát választók létszáma az előző évekhez képest. Az államtitkár közölte, 25 százalékkal nőtt a vidékre jelentkezők száma, és 8 vidéki egyetem javított a térségi megtartási adatain. Negyvenhatezer külföldi diák tanul valamelyik magyar egyetemen, húszezer hallgató alapítványi ösztöndíjban részesült. Varga-Bajusz Veronika fontos mutatónak nevezte, hogy 48 százalékkal nőtt a kiemelkedő tudományos publikációk száma. Célként jelölte meg, hogy 2030-ra szerepeljen legalább három magyar egyetem Európa legjobb száz felsőoktatási intézménye között.

Varga-Bajusz Veronika elmondta azt is, hogy megsokszorozódott azok száma, akik a matematika-fizika szakot választják. Szólt arról is, hogy különböző programok segítik a fiatalok tanulmányait, így a 10 milliárd forint keretösszegű Pannónia Ösztöndíjprogram és a 8 milliárd forintos keretösszegű HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási és együttműködési programpályázat. A sajtótájékoztatót követően a Pannon Egyetem Mérnöki Karának diplomaátadó ünnepségén Varga-Bajusz Veronika arról beszélt, hogy a megújult felsőoktatásban a finanszírozás kiszámíthatóbbá vált, a megújított egyetemek tudományos teljesítménye 30 százalékkal nőtt, harmadik éve 120 ezer feletti az egyetemekre jelentkezők száma. Ma már minden második fiatal vidéki intézménybe jelentkezik - tette hozzá. Az államtitkár kiemelte, hogy a Pannon Egyetem stabil szereplője a világ és európai rangsoroknak, folyamatosan szélesíti képzési kínálatát, meghatározó eleme a nemzetközi tudományos életnek.