Varga-Bajusz Veronika közölte: a nemzetközi rangsorok szerint 2020 előtt 7, ma már 12 magyarországi egyetem van a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek 5 százalékában, ebből három a legjobb 2 százalékhoz, egy pedig a felső 1 százalékhoz tartozik. Ez azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatás 2020-ban elindult megújítási folyamata beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert rugalmasabb körülményeket biztosít az intézményeknek, amelyek hosszú távon tervezhetnek, elérhetik stratégiai céljaikat - tette hozzá. Kiemelte, hogy a rangsorok nem önmagukban fontosak, azok "a hallgatókhoz szólnak", megmutatják, hogy az intézmények milyen lehetőségeket teremtenek nekik. "Mi tényleg komolyan gondoljuk azt, hogy a fiatalok sikere a nemzet sikere, ezért kell, hogy a felsőoktatási intézmények a rangsorban lévő mutatók mentén jól teljesítsenek, megadják azt az oktatási, kutatási, nemzetköziesítési tevékenységet, lehetőséget a fiataloknak, ami ahhoz kell, hogy ők aztán egy sikeres karriert tudjanak befutni" - fogalmazott az államtitkár.
Varga-Bajusz Veronika örömtelinek nevezte, hogy a vidéki egyetemek is sokat erősödtek az új struktúrában. "Minden második jelentkező vidéki egyetemre jelentkezik, sőt a felvételi arányok szempontjából is ugyanez tapasztalható" - mondta, majd megjegyezte, a megújítás nagyon fontos eleme volt, hogy a vidéki egyetemek a térségük katalizátorai, motorjai legyenek, olyan karrierívet tudjanak kínálni a hallgatóknak, amely ott tartja őket. Úgy vélte, ehhez erős együttműködésre van szükség a munkaerőpiaci, gazdasági, társadalmi szereplőkkel, és azt látható, hogy az egyetemek ebben is sokat fejlődtek. Az állam fontos szerepének nevezte, hogy motiválja az egyetemeket, kutatóintézeteket az innovációra, és az innovációs együttműködések mostanra nagyon erősek lettek.
Az államtitkár felhívta a figyelmet a Neumann János-programra, amelynek küldetése, hogy olyan, a legnagyobb társadalmi hatással bíró területeken támogassa az egyetemeket, mint amilyen az egészségtudomány vagy a fenntartható fejlődés. Varga-Bajusz Veronika szólt arról is, hogy "amíg Brüsszel folyamatosan próbálja a magyar felsőoktatás eredményeit csorbítani, illetve visszahúzni, bezárni a magyar egyetemeket", addig az egyetemeknek a Pannónia Ösztöndíjprogramon és a Horizont programon keresztül sikerült dinamizálniuk nemzetközi kapcsolataikat. Több mint 4 ezer együttműködés jött létre, több mint 3 ezer hallgató, kutató tudott részt venni a nemzetközi tapasztalatszerzésben, a Horizont pályázaton keresztül nagyon erős konzorciumok, kutatási konzorciumok alakultak - fűzte hozzá, példaként hozva fel az Óbudai Egyetem, a Stanford és a Szingapúri Egyetem közös kutatását az orvos-egészségtudomány területén. "Amíg az egyik oldalról van egy folyamatos kikezdés, addig mi nem hagyjuk magunkat és ellenállunk, sőt erősebbek tudunk lenni ezáltal" - hangoztatta.
Varga-Bajusz Veronika a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is vendége volt, ahol elmondta: május 29-én adják át az Év egyeteme díjat nyolc kategóriában. Jelezte, a díj alapításakor alapvetően nem a verseny, hanem az volt a cél, hogy az egyetemek megmutathassák magukat, illetve azt, hogy mennyit haladtak előre onnan, ahonnan indultak. Az államtitkár beszélt a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogramról is. Kiemelte, a június 10-i határidőig azon 17 és 24 év közötti fiatalok jelentkezését várják, akik a világ top 100 egyetemének valamelyikére nyertek felvételt, az ő tanulmányaikhoz szeretnének támogatást nyújtani. Százas nagyságrendben vannak olyanok, akik ebben gondolkodnak, az ösztöndíjprogram 12-20 fiatalnak nyújt segítséget - közölte, hozzátéve: a programnak az is célja, hogy a támogatottak az egyetem elvégzése után Magyarországon kamatoztassák a tudásukat.
Megosztom