Bakondi György arról beszélt, hogy tavaly a magyar és a szerb rendőri erők közös akciókat folytattak, és a magyar-szerb határ térségéből kiszorították az elsősorban Afganisztánból érkezett embercsempészeket, akik áttették a fő útvonalukat Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián át Olaszországba. Az elmúlt hónapokban azonban csökkent a szerb rendőri erők aktivitása, úgyhogy újra megjelentek az embercsempész bandák, és emiatt az illegális migránsok száma is növekedést mutat - mondta.
Ez azt jelzi, hogy bizonyos európai uniós vélekedésekkel ellentétben a migráció alapvetően permanens, bűnözők pénzért ismeretlen személyazonosságú személyek tömegét juttatják be. Igen jelentős számról van szó, évente egymillió körül van az illegális bevándorlók száma - jegyezte meg.
A főtanácsadó kitért arra, hogy Németországba Pakisztánból egy repülőgéppel afgán menekülteket vittek be közvetlenül, remélve, hogy így ellenőrzött lesz a bevándorlók személye. De mindaz a negatívum, amely az európai helyzetben "a közbiztonságot, a közegészségügyet, a vallási hátteret, a társadalmi igazságosságot" veszélyezteti, a különféle no-go zónák kialakulása, a gyakori köztörvényes bűncselekmények megszaporodása akkor is jelentkezik, ha legálisan vagy illegálisan érkeznek nagy számban "ismeretlen kultúrájú" személyek - mondta.
"Nem jó megoldás az, amit az Európai Unió, az Európai Parlament kidolgozott a migrációs paktummal", amelynek értelmében Magyarországnak is kötelessége lenne táborokat létrehozni, elbírálni a menekültkérelmeket, aki pedig nem kap menekült státuszt, azokat nekünk kellene visszaszállítani, ahonnan jöttek, de "nem tudjuk, hogy honnan jöttek" - fogalmazott Bakondi György.
Hozzátette: nem véletlen, hogy például Olaszország, Hollandia, Lengyelország vagy egyes skandináv országok nem ezt a módszert követik, Németországban is a választások után minden párt megígérte a határ szigorúbb őrizetét, a visszatoloncolások szervezését. Azok a tagállamok, ahol politikai jelentőségűvé vált a migráció kérdése, ott a politika fölismerte, hogy a lakosság nagy többsége nem támogatja ezeket a megoldásokat, és ezért nemzetállami megoldásokat keresnek.
Bakondi György úgy vélekedett: bár Németországban csökkent és Franciaországban nőtt a menedékkérők száma, általában azokba az országokba igyekeznek az illegálisan bevándorlók, ahol a szociális juttatások a legmagasabbak, mint például Svédországban vagy Németországban. Mindaddig, amíg az illegális bevándorlók bűnözők segítségével, pénzért, ismeretlen személyazonossággal be tudnak jutni, és bent, az országon belül történik az ő kérelmüknek az elbírálása, szinte lehetetlenné válik a kitoloncolásuk, mert "külön ügyvédek arra szakosodnak, hogy ezt megakadályozzák" - mondta.
Sajnálatos, hogy akár Svédországban, akár Németországban az elkövetett terrorcselekményeknél nagyon gyakori azoknak az előfordulása tettesekként, akiknek el kellett volna már hagynia az országot, tehát ki kellett volna őket toloncolni, azonban a jogszabályok előírása ezt nehezíti. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság is kísérletet tesz arra, hogy minél több országot nyilvánítson biztonságosnak, hogy ezáltal lehetővé tegye az oda történő visszatoloncolást - említette a főtanácsadó.
Megosztom