Egyes szektorokban júliustól áramár-plafon lép életbe, a gyógyszerforgalmazó cégek leírhatják az extraprofitadójuk felét, valamint átmenetileg kibővül a Széchenyi Pihenő Kártya rendszere.
A Kormány döntése értelmében 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között a munkáltatók a jelenlegi kereten felül a Széchenyi Pihenő Kártyára egyszeri legfeljebb 200 ezer forintos összeget utalhatnak, amely béren kívüli juttatásnak minősül. Az intézkedésnek köszönhetően 2023-ban 650 ezer forintra emelkedik a rendkívül kedvező adó- és járulékfizetés mellett adható munkavállalói elismerés keretösszege.
A Kormány arról is döntést hozott, hogy átmeneti jelleggel 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között a SZÉP-kártyákon így rendelkezésre álló összegeket a családok belátásuk szerint hidegélelmiszerek vásárlására (a szabályozás az alkoholtartalmú folyadékokra, valamint a dohány- és feldolgozott dohánypótló termékre nem vonatkozik) is felhasználhatják, hasonlóan a 2022. február 1. és 2022. július 1. közötti időszakhoz. Ezt követően a jelenleg is érvényes szabályok szerint lesz lehetőség a SZÉP-kártya keretek elköltésére.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium felhívja a figyelmet, hogy 2023. január 1-től kezdődően a SZÉP-kártyákon minden beérkező utalás egy zseben, azaz egy összevont számlán jelenik meg. A kedvezményes adózás mellett jóváírt összegek vonatkozásában változatlanul él az a szabály, hogy a legalább egy év alatt fel nem használt, „bennragadt” összeg után (március 20-án és szeptember 20-án) egyszeri 15 százalékos díj kerül felszámításra. Jelenleg a SZÉP-kártyákon mintegy 120 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Kormánynak minden eszközzel élnie kell, ami lendületet visz a gazdaságba, hogy meg tudja őrizni a munkahelyeket és a gazdasági növekedést. A Kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv jelentősen támogatja a vállalkozások versenyképességének megerősítését. A SZÉP-kártya keretének megemelése, valamint a felhasználás kibővítése számottevően növeli a családok vásárlóerejét, amely olyan időszakokban jelenthet majd segítséget, mint az iskolakezdés vagy a karácsonyi bevásárlás. Az intézkedés növeli a fogyasztást, ösztönzi a beruházásokat, segíti az élelmiszeripart, végső soron pedig hozzájárul a GDP növekedéséhez.