A ma elfogadott törvénymódosítás értelmében hatékonyabbá válhat a vállalatok és az iskolák közti kapcsolattartás, melynek eredményeként több tanuló és partnercég csatlakozhat be a duális képzési formákba. A törvényjavaslat a felzárkóztatást segítő és a lemorzsolódást csökkentő céllal szélesíti a szakképzésbe jutás lehetőségét, többek között a végzettséggel nem rendelkezők számára. Továbbá az adminisztráció racionalizálásával több helyen egyszerűsödik a rendszer mindennapi működése.

A 2020 januárjában hatályba lépett szakképzési törvény jelentősen átalakította a hazai szakképzés rendszerét. Az új rendszer kialakítását és működtetését a szakképzésért felelős minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a még hatékonyabb és gördülékenyebb működés érdekében, hiszen elengedhetetlen azoknak a területeknek az azonosítása, ahol további finomhangolás szükséges.

Az előkészítés során a Kormány figyelembe vette a  Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) javaslatait. A 2018-ban megalakult testület célja, hogy rendszeres fórumot biztosítson az érdemi párbeszédhez a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között. A SZIT tagjai a kormányzati oldal mellett a kamarák, nagyvállalatok, szakszervezetek, érdekképviseleti szervek, oktatási szervezetek, intézményfenntartók és tanulói képviseletek delegáltjai.

Az alapfokú oktatásból a szakképzésbe jelentkezők, valamint a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők számának növekedése azt bizonyítja, hogy a tanulók és családjaik számára is bevált az új szakképzési rendszer. Ez pedig hozzájárul a Kormány azon céljához, hogy magyar szaktudással, szervezőképességgel és akarattal egy olyan ország épüljön, ahol jó élni, dolgozni, családot alapítani és gyermekeket nevelni.