A miniszter kiemelte: a magyarokat a nyelv tartja össze, de ezzel összefüggésben a magyaroknak kötelességük is van, hiszen "a nyelven keresztül marad meg a kultúránk, és a nyelven keresztül erősödik meg a nemzet". Hozzátette: ahhoz, hogy képesek legyünk újrateremteni a kultúrát, segíteni kell a következő nemzedéknek, és tovább kell adni az emlékeket. A magyar kultúrát pedig a keresztény értékek képviselete támasztja alá, "ezekre az értékekre mint értékalapokra épülnek rá további értékeink".

Az igazságügyi tárca vezetője rámutatott, hogy a vajdasági magyar olyat tettek, ami korábban másoknak nem sikerült, amikor a szerbek és a magyarok közötti ellentétet barátsággá alakították. "A szerb-magyar viszony ma más, mint évszázadokon keresztül volt. Ma jó partneri és baráti viszonyban vannak ezek az országok egymással. Ezt bizony meg kell tartanunk és meg kell erősítenünk" - húzta alá. Úgy folytatta: a magyaroknak és a szerbeknek közösek kell, hogy legyenek az érdekeik, és a magyarok mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy Szerbia egy közösségbe, az Európa Unióba kerülhessen Magyarországgal. "Ezen fogunk dolgozni a következő időszakban, és ezen fogunk dolgozni a magyar soros elnökség idején is" - szögezte le.

Tuzson Bence emlékeztetett arra, hogy "a magyar állam az utóbbi időben, főleg a kettős állampolgárság intézményével megváltozott, Magyarország ma már nem egy határok által körbezárt kis ország, hanem minden magyarok közössége, egy erős közösség, amelyiknek minden magyar a tagja". Ahogy minden magyar felel Magyarországért, úgy Magyarország is felel minden magyarért, ezért folytatni fogja a támogatási politikáját - tette hozzá.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról beszélt, hogy a vajdasági magyarok azzal fejezik ki a leginkább tiszteletüket Szent István király iránt, hogy jövőt építenek a szülőföldjükön, "éppen úgy, ahogyan azt államalapító királyunk tervezte, amikor letelepedett az itt élők közé: együttműködésben, magunkból és lehetőség szerint a velünk együtt élőkből is a legtöbbet, a legjobbat kihozva".

Szent István örök emberi értékekre épülő keresztény államot alapított, "és ezt az államot egész életében azzal szolgálta, hogy egységet kívánt teremteni nem csak a magyarok között, de azokkal is, akik itt éltek, és azokkal is, akik országában érkeztek, tudásukkal, tehetségükkel felvirágoztatni azt. Az utak metszéspontján megteremtett állam legfőbb erejének a kereszténység mellett a szellemi felkészültséget és a határozottságot tartotta. Ezen bölcsessége tartja meg őt ma is a legbölcsebb európai uralkodók között" - hangsúlyozta a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.

Az országhatárok sokszor változtak, legutóbb százhárom évvel ezelőtt, amikor az első világháborút lezáró trianoni békediktátum a magyar állam eltűnését kellett volna, hogy eredményezze, ám Szent István király, "aki országát Isten anyjának oltalmába ajánlotta, erőt és kitartást adott a magyaroknak, hogy megmaradjanak" - magyarázta Pásztor István. Hozzátette, hogy a magyarok egymástól elvágva és kisebbségi sorsba kényszerítve is megmaradtak, majd az anyaországiakkal együtt 2010-ben újra egymásra találtak. Ebből a magyar-magyar egymásra találásból pedig szárba szökkent az államalapító vállalása: elfogadni és közösen építkezni - húzta alá.

A VMSZ elnöke kiemelte: "tudjuk, hogy az elmélyült vallásosság gyengévé vált, de éppen államalapító királyunknak köszönve megmaradhatott a hit". "A hit mindabban, amit módszeresen szerettek volna kilúgozni a magyarokból, elhitetve velük, hogy kevesebbek az európaiaknál, mintha egyébként az európaiság önmagában valamiféle érték lenne" - részletezte.

(MTi)