Tuzson Bence A nemzeti jogrend a brüsszeli terjeszkedés árnyékában címmel rendezett beszélgetésen hangsúlyozta, Magyarország nem hátrál meg akkor, ha az Európai Unió rá akarja kényszeríteni az országot a törvény megváltoztatására.

"Nem fogjuk ezt végrehajtani, és ez szét fogja verni az Európai Unió szövetét" - tette hozzá.

A kormány sikerének titka, hogy az emberek véleményére alapozza a döntéseit. "Szerencsére a magyar embereknek helyén van az értékrendjük, és nagy többségben kiállnak a gyerekek mellett. Ez azért van, mert egészséges módon gondolkodunk a családról és a gyerekekről" - fogalmazott.

Azt mondta, az Európai Uniónak azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznia, amelyek sújtják az uniót, például azzal, hogy a versenyképesség terén az Egyesült Államok és Kína mögött kezd lemaradni. Arra kell törekedni, hogy a jog versenyképességéről beszéljünk, ebből a szempontból jelentős lesz Magyarország közelgő uniós elnöksége - mondta.

A miniszter beszélgetőpartnere, ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász megjegyezte: uniós tagállamokban is beszélnek arról a végrehajtó hatalom vezetői, hogy "a bíróságok elkezdtek politizálni, és szembe fordulnak a jogalkotóval".

Tuzson Bence leszögezte: a jogszabályok érvényesülésének vizsgálata az igazságügyi miniszter hatásköre.

Utalt a Veszprémi Törvényszék júliusi ítéletére, amely alapján a Nők 40 nyugdíjprogramba "belekerült valaki, aki nem volt nő, de nőnek tartotta magát". Ez a döntés teljesen szembe ment a jogalkotói szándékkal - szögezte le.

Azt mondta, tiszteletben tartva a bíróságok függetlenségét, figyelemmel fogják kísérni azt, hogy a jogalkotói szándék mennyire érvényesül a bírói ítéletekben. Ha azok nem felelnek meg a jogalkotó szándékának, meg kell nézni, hogy a jogszabályt helyesen alkották-e - fűzte hozzá. 

 

 

Kifejtette: a bírósági igazgatás tulajdonképpen lényegtelen a bírói függetlenség szempontjából. Ausztriában és Németországban az igazságügyi miniszter gondoskodik a bíróságok igazgatásáról, egyes országokban a bírók kiválasztásában is nagy jelentőségük van a minisztereknek. A magyar igazságügyben Vastagh Pál óta nincs ilyen - húzta alá.

Kiemelte, az OBH a kormánytól független hivatal, "de ez nem volt elég az európai bürokratáknak, kritikát fogalmaztak meg Magyarországgal szemben, miszerint az OBH a bírói függetlenséget háttérbe szorítja".

Mint mondta, Magyarország végrehajtotta a kért változtatásokat, de a követelések valójában politikaiak voltak. Hangsúlyozta: a jogállamisági eljárásban nem lehetett volna pénzügyi forrásokat olyan fogalmakhoz kötni, mint az európaiság, európai értékek. Pénzügyi érdeksérelmet nehéz megállapítani azzal kapcsolatban, hogy az OBT-nek milyen jogköre van a Kúria elnökének kiválasztásánál - jegyezte meg.

Beszélt arról is, hogy eredetileg az Európai Unió a kis országoknak is védelmet adott, de "a nagyok és erősek továbbra is nyomást akarnak gyakorolni a kicsikre", többek között azért, hogy engedjék el a vétójogukat, vagy megpróbálják kijátszani az egyhangú döntés szabályát, és rákényszerítik "az ellenállókat", hogy elfogadják a döntéseiket.

 

Ez az eljárás szétverheti az európai uniós jogrendet - jelentette ki.

(MTI)