A TIMSS-vizsgálat 1995 óta négyévenként méri a 4. és 8. évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi tudását. A felmérés célja, hogy összehasonlítható adatokkal szolgáljon a részt vevő országok aktuális oktatási teljesítményéről.

Matematika

A TIMSS 2019-es vizsgálatban matematikából 58 ország 4. évfolyamos tanulói vettek részt. A magyar negyedikes tanulók 523 pontos matematika átlageredménye szignifikánsan magasabb a TIMSS-átlagnál (500 pont), az európai átlagnak megfelelő, Magyarország teljesítménye matematikából Portugália (525), Dánia (525), Törökország (523), Svédország (521), Németország (521) és Lengyelország (520) negyedikeseinek eredményéhez hasonló. Magyarországon a negyedikes tanulók 9 százaléka éri el a kiváló képességszintet és 7 százalék a leszakadók aránya, ami megfelel a nemzetközi értéknek.

Matematikából a 8. évfolyamos magyar tanulók 517 pontos eredménye ugyancsak a TIMSS-átlag felett van, a részt vevő országok eredményét tekintve a felső harmadba tartozunk. Az Európai Unió tagállamainak átlaga 504 pont, Magyarország 517 pontjával ezt Írországgal (524) és Litvániával együtt (520) meghaladja. Az íreken és litvánokon kívül Ausztrália (517), az Amerikai Egyesült Államok (515), Anglia (515) és Finnország (509) tanulói is a magyar eredményekhez hasonlóan teljesítettek. Magyarországnál gyengébb, de a nemzetközi átlag feletti eredményt elérő országok között szerepel még Norvégia (503), Svédország (503), a magyar eredmény jobb Olaszország (497), Franciaország (483) és Románia (479) eredményeinél is, akik a nemzetközi átlag alatt teljesítettek. A Magyarországéhoz hasonló eredményt nyújtó országoknál a kiváló képességszinten teljesítők aránya 5 és 15 százalék között, a leszakadó tanulók aránya 7 és 13 százalék körül van. Matematikából a magyar 8. évfolyamos tanulók 11 százaléka éri el a kiváló képességszintet, a leszakadó tanulók aránya pedig 10 százalék, mindkét adat jobb a nemzetközi értékeknél (5, illetve 13%).

Természettudomány

A magyar 4. évfolyamos diákok 529 pontos természettudományi átlageredménye lényegesen jobb a vizsgálatban részt vevő 58 ország átlagánál. Az európai országok közül jobb eredményt az orosz (567), finn (555), lett (542), norvég (539) és litván (538) tanulókon kívül az angol (537) diákok értek el. A magyar tanulók 529 pontos teljesítménye statisztikailag egyenértékű a svéd (537 pont), a cseh (534 pont), az ausztrál (533 pont), a hongkongi (531 pont), a lengyel (531 pont), az ír (528 pont), a török (526 pont) és a horvát (524 pont) diákok átlageredményével, és szignifikánsan jobb a kanadai (523 pont), a dán (522 pont), az osztrák (522 pont), a holland (518 pont) és a német (518 pont) eredményeknél. Franciaország (488 pont) a TIMSS átlag alatt teljesített. A 4. évfolyamos magyar diákok 10 százaléka kiváló képességű, ami magasabb a 6%-os nemzetközi mediánnál, ugyanakkor mindössze 6 százalék (a nemzetközi 8%-os értéknél alacsonyabb) azoknak a diákoknak az aránya, akik nem teljesítették az alacsony szintet jelentő 400 képességpontot.

A magyar 8. évfolyamos diákok 530 pontos eredménye kifejezetten jónak számít: Magyarország a résztvevő 39 országból csak hat résztvevő teljesített szignifikánsan jobban, az Európai Unió országai közül pedig csupán Finnország (543) ért el a magyarnál jobb eredményt, az EU országainak átlageredménye csupán 512 pont. Ez azt igazolja, hogy a magyar természettudományos oktatás továbbra is átlagon felüli színvonalon és eredményességgel adja át a mindenkori tantervet, a magyar diákok tudása gyakorlatilag azonos minőségű a litván (534), az ausztrál (528), az ír (523) és az amerikai egyesült államokbeli diákok tudásával (522), és jobb, mint a svéd (521), az angol (517), az olasz (500), a francia (489 pont) vagy a román (470) eredmény. A természettudomány területén a magyar 8. évfolyamos diákok között a nemzetközi középérték (7%) felett, 12% tekinthető kiváló képességűnek, ugyanakkor diákjaink nemzetközi középérték (15%) alatti, mindössze 7 százaléka nem rendelkezik az alacsony képességszint eléréséhez szükséges tudással.