Bóka János a magyar elnökség alatt elfogadott döntések közül kiemelte a Budapesti Nyilatkozatot, amely az EU versenyképességének erősítését határozta meg célként. A másik történelmi jelentőségű döntésként Románia és Bulgária január 1-jétől kezdődő, teljes jogú schengeni tagságát jelölte meg.
A rendezvények sorából kiemelte, hogy november 7-8-án "iker csúcstalálkozót" szerveztek Budapesten: itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, majd az Európai Tanács informális ülését is. Összegzése szerint a magyar elnökség sohasem lépett ki a tisztességes közvetítő szerepéből, ennek ellenére Magyarország erősen politikai elnökséget vitt, amelynek alapja karakteres uniós politika és vízió. Mindez megjelenítette nem csak a változás igényét, de a változás lehetőségét is, valódi európai alternatívát kínálva - közölte Bóka János.
Megosztom