Ennek hátterében a magyar gazdaság stabilitása és válságállósága húzódik meg. A magyar gazdasági növekedés az uniós átlag feletti, megelőzi többek közt a belga, a francia, az olasz, a holland, a román, a lett vagy éppen a német gazdaság teljesítményét.
Bár nehéz időszakon vagyunk túl, egyre több pozitív jel mutat abba az irányba, hogy a magyar gazdaságban fordulatról beszélhetünk. Augusztusban éves bázison már 4 százalék felett emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, ez a dinamika pedig már magasabb, mint az idei évre várható 1,5 százalékos GDP növekedés. Azaz az áruk fogyasztása egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt. Ezzel párhuzamosan a turizmus szárnyal, az év első nyolc hónapjában 5,5 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. Ez azt is jelzi, hogy egyre több ember, egyre több család tud elmenni kikapcsolódni, akár egy hétvégére is. Mindezek összességében egyértelműen a fogyasztás növekedését, a belső konjunktúra helyreállását jelzik.
A belgazdasági helyreálláshoz három fő tényező járul hozzá:
(1) magas foglalkoztatottság: mintegy 4,7 millióan dolgoznak, azaz a folyamatos válságok ellenére a kormány nemcsak megvédte a munkahelyeket, hanem egyre többen dolgoznak, közel teljes foglalkoztatottság van.
(2) dinamikusan emelkedő reálbérek: a bérek 14 százalékos ütemben nőnek, így az átlagkereset már 634 ezer forintra rúg. Ez nem jelent mást, minthogy jelenleg 77 ezer forinttal keresnek többet a dolgozók, mint egy évvel korábban. A reálbér már egy éve folyamatosan nő, augusztusban 9,4 százalékkal értek többet a fizetések, mint tavaly.
(3) alacsony szintre leszorított infláció: az inflációt letörte és alacsony szinten tartja a kormány – szeptemberben 3 százalék volt az infláció. Ez pedig így is fog maradni, a kormány meg fogja akadályozni, hogy az infláció újra emelkedjen.
A kormány azonban nem éri be ennyivel, az a célja, hogy 3-6 százalékos gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság. Mindennek az alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a kormány felhúzza a gazdaságot, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki. Az Akcióterv célja, hogy tovább növelje a fizetések vásárlóerejét, biztosítsa a megfizethető lakhatást, továbbá a Demján Sándor Programon keresztül megduplázza a hazai kkv-k méretét.
Az Akciótervnek köszönhetően jövőre elérhetővé válik 3-6 százalékos gazdasági növekedés, ami már az első negyedévtől kezdve 3 százalék fölé ugorhat. Az sem kizárt azonban, hogy nagy meglepetéseket is fogunk látni, hiszen a 21 intézkedés jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba. Az Akcióterv ugyanakkor nem csak a növekedést támogatja, hanem annak bevonó jellegét is erősíti, hiszen a társadalom széles rétegéhez juttatja el a konjunktúrát javító intézkedéseket, amelyek fókuszában a családok, a vidék és a kis és közepes méretű vállalkozások állnak.