Koncz Zsófia szerint "2010 előtt valahogy olyan érzése volt az embernek, hogy csak a fővárosban, meg nagyvárosokban van bölcsőde", és az adatok is ezt mutatták, hiszen akkoriban mindössze 326 településen volt ilyen intézmény. A csaknem 3200 magyarországi településhez viszonyítva ez nagyon kevés volt, innen tudtak előre lépni - mondta, hozzátéve, hogy mostanra "a magyar családpolitika egyik ékköve lett a bölcsődei hálózatfejlesztés", ennek pedig nagy nyertese a magyar vidék. Az államtitkár örömének adott hangot, hogy az újabb intézményekben mindig gyorsan betelnek a férőhelyek. Hozzátette: ez azt mutatja, hogy van igény erre az ellátásra, mert bár nem kötelező bölcsődébe adni a gyermeket, sok anyukának hamarabb kell visszatérnie a munka világába.
Koncz Zsófia úgy fogalmazott: "egy bölcsőde megépítésével a jövőt építjük, és az itt élő családok számára ez egy üzenet azzal kapcsolatban, hogy itt bizony hosszú távra tervezünk". Rámutatott arra, hogy 2010 óta egymillió új munkahelyet hoztak létre, a női foglalkoztatás aránya 66-ról 80 százalékra növekedett, ami szükségessé tette új bölcsődék létesítését; ezek azután további új munkahelyeket is jelentenek, mint ahogy Nyárád esetében is. Az államtitkár jelezte, a fejlesztéseket folytatják; augusztus 28-ig lehet pályázni munkahelyi bölcsődék létrehozására, ezért arra biztatta a munkáltatókat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, mert ilyen típusú bölcsődékből egyelőre kevés van az országban.
A beruházásról szóló összegzés szerint a Nyárád székhelyű, közös fenntartású óvoda fejlesztése és új bölcsőde építése című projekt a TOP Plusz 406,28 millió forintos forrásából valósult meg. A 320 négyzetméter alapterületű bölcsődében 12 férőhelyet alakítottak ki, a csoportszoba mellett tornaszoba, valamint igazgatási és szociális helyiségek kaptak helyet. Az épületet gázkazánnal, hőszivattyús, szellőztető- és napelemrendszerrel szerelték fel, így környezetbarát módon és költséghatékonyan üzemeltethető.