Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszédében kiemelte: minden háborúzó nemzetnek vannak olyan helyei, amelyek sorsdöntő csaták helyszínei, és amelyeket az ott tanúsított bátorság, önfeláldozás és személyes áldozat emel a nemzeti emlékhelyek közé. Ezek közül is kiemelkednek az első világháború gigantikus csatáinak színterei. Az ezeken vívott harcok a legnagyobb erőfeszítésekre kényszerítették az itt harcolókat, a modern fegyverek addig soha nem látott veszteségeket okoztak a soraikban.

A miniszter hozzátette: Gallipoli is egy olyan csatahely, ahol a török katonák hősiesen küzdöttek egy ugyanolyan bátran és elszántan, de sokkal jobban felszerelt ellenféllel. Ebben a helyzetben nyújtott segítséget az Osztrák-Magyar Monarchia, amikor tüzérütegeket küldött a török hadsereg támogatására. A tüzérséggel magyar katonák is érkeztek, és együtt harcoltak a török katonák oldalán.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott: az emlékmű azonban nemcsak ennek a bajtársi küzdelemnek állít emléket, hanem emlékeztet azokra a történelmi harcokra, amelyeket megbékéléssé és kölcsönös tiszteletté oldott az idő. Mementót állít a magyar és a török nép hosszú együttélésére, történelmük összeforrására, és arra, hogy a katonahősök és a bátorság feltétlen tisztelete összeköti a két nemzetet.

„A Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére elkezdett projekt eredményeképpen létrejött emlékmű főhajtás a katonáink bátorsága előtt, helyszíne pedig tisztelgés közös múltunk előtt – tovább erősítve egyúttal a két ország jelenkori együttműködését” – mondta a honvédelmi tárca vezetője.

Az ünnepségen elmondott beszédében a török nemzetvédelmi miniszter kiemelte: az emlékmű annak jelképe is, hogy a történelem során és a jelenben is az összefogás szükséges az akadályok legyőzéséhez. Hulusi Akar aktívnak nevezte a két ország együttműködését, a Szalay-Bobrovniczky Kristóffal folytatott megbeszéléseit hasznosnak és gyümölcsözőnek ítélte meg, és szorgalmazta a további együttműködést a védelmi terület mellett más – gazdasági és kulturális téren – is.