Magyarország 2022-es központi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját kezdte el az Országgyűlés.
Banai Péter Benő felidézte, hogy a tavalyi büdzsét az újraindítás költségvetéseként fogadta el a parlament, és elsődleges célja a 2020 előtti évekre jellemző gazdasági növekedés fenntartása volt a járvány után.
Az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése és a brüsszeli szankciós politika miatt Európában energiaválság bontakozott ki, ami átalakította a prioritásokat - mondta, emlékeztetve arra, hogy a kormány az ország békéjének megőrzése, illetve a családok védelme érdekében a költségvetésben létrehozta a honvédelmi és a rezsivédelmi alapot.
Ismertette: a rezsivédelmi alap célja, a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése volt, míg a honvédelmi alappal a biztonsági kockázatokat akarta a kormány csökkenteni és a további honvédelmi fejlesztések forrásait megteremteni.
Az államtitkár közölte, a kedvezőtlen külső körülmények ellenére a magyar gazdaság az uniós átlag felett bővült 2022-ben. A kormány biztosította a határvédelemhez, a menekültek megsegítéséhez szükséges forrásokat és a családokat is számos intézkedéssel segítette, miközben megőrizte az államháztartás stabilitását - tette hozzá. Példaként említette a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentességét, a gyermeket nevelő családok adóvisszatérítését, a munkát terhelő adók csökkentését.
Banai Péter Benő azt mondta, a kormány érdemben növelte a minimálbért és a garantált bérminimumot, folytatta az ágazati bérrendezéseket.
A főbb gazdaságpolitikai eredmények között említette azt, hogy a magyar gazdaság 4,6 százalékkal bővült, amely az uniós átlagnál 1,2 százalékponttal kedvezőbb, míg az ország relatív fejlettsége a 2021-es 74,5 százalékról az uniós átlag 76,3 százalékra emelkedett 2022-ben.
Hozzátette: tavaly mind a foglalkoztatás, mind a beruházások rekordmagas szinteket ért el, úgy, hogy az ország a neki jogosan járó uniós források egy részéből nem részesült.
Az államtitkár a munkaerőpiacról azt mondta, a foglalkoztatottak átlagos létszáma mintegy 4,7 millió fő volt, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete pedig 17,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Kitért arra is, hogy 2022-ben a beruházási ráta kiemelkedően magas szintű, 28,2 százalék volt. A háztartások beruházásainak növekedésére, illetve a lakásépítések emelkedésére ösztönzőleg hatottak a családi és otthonteremtési támogatások - jegyezte meg.
Banai Péter Benő szólt arról, hogy 2022-ben a gazdaság újraindítása "a tervezettnél dinamikusabban alakult", jelentős adó- és járuléktöbblet folyt be az előirányzathoz képest. A kormány a megnövekedett mozgásteret a vállalatokat és a családokat kedvezően érintő intézkedésekre használta fel - mondta.
Elmondta, a beruházási kiadások visszafogásával párhuzamosan a 2022-es költségvetésben rögzített 5,9 százalékos GDP-arányos hiányhoz képest 2021 decemberében alacsonyabb, 4,9 százalékos hiány elérését tűzték ki célul.
Az államtitkár közölte, hogy az energiapiaci kihívások miatt a kormány kezdeményezésére a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a tavalyi év második felében több mint 700 milliárd köbméter extra földgázkészletet vásárolt. A megnövelt, ma is rendelkezésre álló, európai szinten is jelentős készlet biztonságot ad az ország ellátása szempontjából - jelentette ki.
Hozzátette: a földgáz beszerzésének vételárát az uniós szabályok szerint állami kiadásként kellett elszámolni, ez a GDP 1,2 százalékát tette ki, így 2022-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 6,2 százalékában teljesült.
Jelezte azt is, hogy az államadósságot a vártnál erőteljesebben tudták csökkenteni, 76 százalékról 73 százalékra.
Banai Péter Benő elmondta, tavaly összességében, a kiegészítő emelésekkel együtt 14 százalékkal nőttek a nyugdíjak. Véleménye szerint a nyugdíjbiztosítási alap 2022-es költségvetési gazdálkodása stabil keretek között zajlott.
Az önkormányzatokról szólva azt mondta, a 2022-es évet alapjaiban meghatározó háborús veszélyhelyzet alatt az önkormányzati törekvéseknek és a központi költségvetési támogatásoknak köszönhetően az alrendszer gazdasági helyzete összességében stabil maradt.
kiemelt kép: MTI/Kovács Attila