Mivel teljes körű felújítás történt és mivel sem az 1758-as építés idejéről, sem a templomot 1857-ben elpusztító tűzvész utáni felújítás idejéről nem található feljegyzés szentelésről, Kovács Gergely érsek felszentelte az épületet. Korábbi védőszentje, Alcantarai Szent Péter mellé új védőszentet is kapott a Magyarok Nagyasszonya személyében. 

A templomot és a mellette álló kolostort a ferencesek 259 évi szamosújvári jelenlét után 2001-ben adták át a gyulafehérvári főegyházmegyének lelkipásztori szolgálatok ellátására.

Szentbeszédében Kovács Gergely érsek kitért arra, hogy az ősök hite mellett a jelenben élőkét is meg kell ünnepelni, hiszen élő hitre volt szükség az épületegyüttes felújításához. Arra kérte a szamosújvári közösséget, hogy a megújult templom ne csak Isten, hanem a hívek otthona, az összetartozásuk helye is legyen. 

A szentmise végén mondott beszédében Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: évekkel ezelőtt kilátástalannak tűnt a leromlott állapotban levő templom, kolostor és gyülekezeti ház felújításának feladata. 

Hozzátette azonban, hogy a kilátástalan helyzetekért is hálát kell adni, mert "az azokból való kilábalás, a nehéz helyzetek megoldása erőt ad mindannyiunknak". Felidézte: a magyar történelem kilátástalan helyzetek sorozata, amelyekből mégis fel tudott állni a nemzet. 

Az államtitkár a román kormánynak, Szamosújvár román vezetésének és a román embereknek is köszönetet mondott azért, hogy felismerték: segítséget kell nyújtani a szórványban élő magyar és örmény közösségnek. Közös feladatnak tartotta az egymásnak okozott történelmi sebek gyógyítását és a közös célokért való összefogást. 

Utóbbiak sorában a fiatalokat elcsábító "önző nyugati politikával" szembeni fellépést, a fiatalok otthon tartását említette. 

"A magyar kormányra mindig is számíthatnak, de van egy kérésünk, jövő áprilisban mi is számítunk önökre" - jegyezte meg az államtitkár a magyarországi parlamenti választásokra utalva.