A honvédelmi miniszter kiemelte: amikor Mészáros Lázár visszaemlékezett mindarra, amit tett, a legnagyobb tettét nem abban látta, hogy fölállították az összes honvéd zászlóaljat, a semmiből teremtettek teljesen új egyenruházatot, átalakították a kitüntetési rendszert vagy létrehozták a magyar tüzérséget, hanem büszkesége a katonai oktatás és a képzés felépítése volt.

„Ebből is látszik az, hogy az ősi magyar nemzet alkotóereje minden helyzetben, forradalmak idején is, hideg fejjel, szisztematikusan építkezni akar” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf, kiemelve: napjainkban is nagy szükségünk van arra a lelkesedésre és erőre, amivel a márciusi ifjak és mindenki, aki abban a ’48-as csodában részt vett, rendelkeztek, mert a veszélyek korát éljük és nagyon régen nem álltunk annyira közel egy világméretű konfliktus kirobbanásához, mint most.

A tárcavezető emlékeztetett: egy olyan korszakban élünk, „amikor nemzeti szuverenitásunk megvédése és képviselete minden erőforrásunkra, minden okosságunkra, minden értékünkre és erőnkre igényt formál.” Hiszen, a semleges országokat leszámítva, mi vagyunk az egyetlenek, akik a békét nem további fegyverek szállításával és a harc folytatásával, hanem tűzszünettel és béketárgyalásokkal akarják elérni.

„Jól látható párhuzamok vannak az 1848-as Mészáros Lázár és társai által vezetett építkező munka, és napjaink építkező munkája között. A honvédséget az akkori értékeik, az akkori céljaik és az akkori lehetőségeik szerint, saját képükre formálták, fölépítettek valami örökre maradandót. Most ez nekünk is a kezünkbe adatott – részben egy politikailag stabil és céljaiban határozott kormány elszántságából, részben pedig a rajtunk kívülálló szerencsétlen körülményből, miszerint egyik európai ország egy másik európai országgal szemben agressziót alkalmazva lerohanta a területét, megsértette a szuverenitását és integritását, amiből egy háború keletkezett” – mondta a honvédelmi miniszter, hozzátéve: ez a két körülmény egyszerre teremt lehetőséget arra, hogy újra megfelelő társadalmi figyelem és támogatottság övezze a honvédség ügyét.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: Magyarország eljutott oda, hogy GDP-jének két százalékát most már biztosan el tudja költeni évről-évre a honvédelemre. De talán még ennél is fontosabb, hogy a személyi állományt érintő kérdésekkel is foglalkozni tudnak. „Megindult egy komoly és mélyreható szervezeti átalakítás, amely a harcoló állomány arányát növeli, a vezetési szinteket csökkenti, és egy, a NATO számára sokkal felismerhetőbb, egységesebb, átláthatóbb vezetési rendszert állít fel. Elindítottuk a Magyar Honvédség javát szolgáló fiatalítás folyamatát is, de ezzel párhuzamosan és egy időben – szintén a fiatalítás érdekében – országos elérésű toborzó kampányba kezdtünk, amely most még csak a kezdeti fázisában van, de szép eredményeket produkál. Szépen megyünk majd tovább, és legalább egy évig folyamatosan elég nagy láthatósággal fogjuk a fiatalokat meggyőzni arról, hogy ez a haderő már nem az a haderő, ez a haderő az, amihez érdemes és fontos is, hogy csatlakozzanak” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

A központi ünnepségen Szalay-Bobrovniczky Kristóf, illetve dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke elismeréseket és kitüntetéseket adott át.

A rendezvény – amelyen mások mellett részt vett Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkára; dr. Béres János altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója; dr. Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Irodájának vezetője és Kaszab Zoltán főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa – Magyar Honvédség Központi Zenekarának ünnepi műsorával zárult.

(honvedelem.hu)