Azt mondta, az M5-ös autópálya mintegy másfél évtizede ért el Szegedig, a csengeleieknek azonban a néhány száz méter helyett az egyik irányba 17, a másik irányba 23 kilométert kellett autózniuk, hogy elérhessék a településük mellett elhaladó sztrádát. A néhány száz méteres útszakasz megépítésének köszönhetően javulnak a Csengelén és a környező településeken élők életkörülményei - közölte a politikus.

Az autópálya-csatlakozás elkészülte illeszkedik a kormány céljához, hogy vidéken is hasonló közszolgáltatások legyenek elérhetők mint a nagyobb településeken. A kormány azért indította el a Magyar Falu Programot, hogy a kistelepüléseken is megvalósulhassanak azok a tervek, melyeket a helyben élők fontosnak tartanak - hangsúlyozta a miniszter.

Gulyás Gergely kitért arra, 2010 áprilisában 14 megyeszékhely volt elérhető közvetlenül a gyorsforgalmi-úthálózatról. Az elmúlt években ehhez csatlakozott Szolnok, Eger, Salgótarján is, és csupán néhány kilométer hiányzik Kaposvár és Békéscsaba esetében, a tervek szerint 2025-ig valamennyi megyeszékhely elérhető lesz a gyorsforgalmi-úthálózatról.

Farkas Sándor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kifejtette, az autópálya-csatlakozás elkészülte a csengeleiek mellett a Pusztaszeren, Tömörkényen és Csanyteleken, és a szomszédos Bács-Kiskun megye közeli településein élők számára is könnyebbé teszi a sztráda elérését.

A közlekedési kapcsolatok javulása segíti a térség gazdasági fejlődését is - közölte az Agrárminisztérium parlamenti államtitkári posztját is betöltő politikus, és a Magyar Falu Programot az utóbbi száz év legsikeresebb vidékfejlesztési kezdeményezésének nevezte. A kistelepüléseken elindult fejlesztések, beruházások a kormány programja nélkül nem valósulhattak volna meg - tette hozzá.