A gyakorlat feltételezése szerint a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon két, ellenkező irányba haladó InterCity szerelvény ütközik. A két vonaton összesen 900 ember utazik. A „baleset” érinti a vasútvonal felett kiépített, a 4-es főút felüljáróján haladó járművek 100 utasát. A sérültek nagy száma egészségügyi válsághelyzet kihirdetését teszi szükségessé, ellátásukba a helyszíntől távolabb eső egészségügyi intézményeket is be kell vonni, a mentési erőket át kell csoportosítani, a sérültek gyűjtőpontokra szállításába bekapcsolódik a Magyar Honvédség. A sértetlen embereket a MÁV szerelvényeivel, a Volánbusz Zrt., a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem buszaival szállítják el a helyszínről, melynek biztosításában a polgárőrség is részt vesz. Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő a gyakorlatról tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta: céljuk ellenőrizni a tömeges sérülések mentésére való felkészültséget, azt a készséget, hogy az országos szervek miként tudnak reagálni egy ilyen jelentős káreseményre. Rámutatott: a katasztrófák elleni védekezés rendszerében átfogó intézkedési tervekkel rendelkeznek, a tűzoltók éves szinten tízezres nagyságrendben hajtanak végre gyakorlatokat, de ilyen jelentőseket évente csak néhányszor tartanak. Tóth Ferenc jelezte: Magyarországon egy ekkora káresemény bekövetkezési esélye nem túl magas, de nem zárható ki. Közölte: egy ilyen helyzetben elsőként a helyi erők avatkoznak be, majd mozgósítják a vármegyei operatív törzset, ezt egészíti ki az országos irányítást végző Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ. A helyszínen dolgozó rendőrökön, tűzoltókon és mentőkön kívül az országos törzs ilyen esetekben kiegészítő erőket is vezényel az ország különböző részéről - jegyezte meg az országos polgári védelmi főfelügyelő. Csapó Gábor, az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi főosztályának közterületi és őrszolgálati osztályvezetője elmondta: egy baleset helyszínén a rendőrök az elsősegélynyújtásban és az életmentésben való közreműködés mellett biztosítják a helyszínt és a mentésben résztvevőknek a megközelítési útvonalakat, távol tartják az illetékteleneket, elterelik a forgalmat, részt vesznek a kárelhárításban és tanúkutatást is végeznek. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója azt hangsúlyozta: egységesen szervezett országos szervként a teljes országot "meg tudják mozgatni" egy ilyen káreseménynél. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mentők az elmúlt évtizedekben számos alkalommal vizsgáztak jól hasonló helyzetekben, példaként említette a szajoli vonatbalesetet, vagy a Hableány-hajókatasztrófát. Jelezte: a mentők egy ilyen, tömeges kárhely felszámolásánál alkalmazandó helyzetben a nemzetközi irányelvek követésével, protokollok alapján dolgoznak, emellett a "betegútszervezésben" is részt vesznek. Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese közölte: szervezetük az ellátásszervezésért felel, az egészségügyi intézményekbe érkező betegek akut sürgősségi ellátását végzi. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozva azt mondta: feladatuk felmérni azt a reagálóképességet, amelyet nem csak szervezeten belül, hanem szervezetek között is ki kell alakítani.

(BM/MTI)