A magyar diákok 2018-hoz képest  az OECD átlagának megfelelő, matematikából és természettudományból annál magasabb eredményt értek el. Magyarország egyértelműen javított pozícióján: 81 országból természettudományos területen a 27., matematikából a 28., a szövegértés területén a 32. helyen végzett. A magyar tanulók nagyobb biztonságban, jobban közösségben érzik magukat az iskolában, és elégedettebbek a saját országukkal is, mint az átlag.

Az OECD a mai napon mutatta be a 2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA mérés eredményeit. A mérés 2021-ben lett volna esedékes, a koronavírus járvány miatt azonban egy évvel el kellett halasztani, így a világ oktatási rendszereinek összehasonlítására alkalmas mérésre a két éves járványidőszak végén került sor. A járvány kezeléséhez szükséges intézkedések, melyek az oktatás kényszerű átszervezésével, sok esetben a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetésével jártak, megtették hatásukat: az OECD-tagországok matematika eredményei átlagosan 17 ponttal, a szövegértési eredmények 11 ponttal, a természettudományos eredmények 4 ponttal romlottak 2018 és 2022 között.  Az OECD átlaga matematikából 472 pont, a magyar diákok eredménye 473 pont; az OECD átlag természettudományból 485 pont, a magyar eredmény 486 pont, az OECD átlag szövegértésből 476 pont, a magyar eredmény 473 pont.

A koronavírus járvány a magyar eredményeken is látható, 2018-hoz képest a természettudományos területen 5 pontos javulást, a szövegértés területén 3 pontos, a matematika területén 8 pontos csökkenést könyvelhettünk el, ez az eredmény azonban nagyon is kedvező az OECD eredmények drasztikus romlásához viszonyítva. Magyarország ezzel az eredménnyel természettudományos területen a 27., matematikából a 28., a szövegértés területén a 32. helyen végzett, ami a 2018-as eredményekhez képest egyértelmű javulás.

Matematikából a magyar eredmény egy ponttal meghaladja az OECD átlagot, statisztikailag megegyezik Spanyolország, Franciaország, Németország, Portugália és Olaszország eredményével, és 8 ponttal meghaladja az Amerikai Egyesült Államok pontszámát.

A szövegértés területén a magyar eredmény statisztikailag megegyezik Belgium, Portugália, Norvégia, Horvátország, Spanyolország és Franciaország eredményével, de 14 ponttal jobb Hollandiánál.

A természettudomány területén a magyar eredmény egy ponttal meghaladja az OECD átlagot, statisztikailag megegyezik Hollandia, Franciaország, Spanyolország és Portugália eredményével, ugyanakkor 9 ponttal jobb Olaszországnál.

A szomszédos országok közül Ausztria eredménye kis mértékben még meghaladja a magyart, Horvátország és Szlovénia eredményei a magyartól statisztikailag nem térnek el, Szlovákia, Szerbia, Románia, Ukrajna azonban minden területen jelentősen gyengébb teljesítményt ért el.

Az OECD-tagországokban 2018 óta jelentősen nőtt az alulteljesítők aránya, a matematika területén 31,1%, a természettudomány esetében 24,5%, a szövegértés területén 26,3% nem éri el a második képességszintet. Az alulteljesítő magyar tanulók aránya 2018-hoz képest csak kis mértékben emelkedett, természettudományból 22,9%, szövegértésből 25,9%, matematikából 29,5% százalék nem éri el a második képességszintet, ez mindhárom területen kedvezőbb az OECD átlagnál. 2018-ban ez még fordítva volt, a magyar diákok akkor még mindhárom területen elmaradtak az OECD átlagától. A fordulat a mindhárom területen alulteljesítő diákoknál is kimutatható, ilyen a magyar diákok 14,2%-a, ami kis mértékben kedvezőbb az OECD országok 14,3%-os átlagánál.

Az OECD országaiban a matematikából felmért diákok 9%-a számít kiemelkedő képességűnek, ők teljesítik az 5. vagy a 6. képességszinten támasztott elvárásokat, Magyarországon ez az arány 7,7%.

A PISA felmérés során kérdőívvel vizsgálták az iskolai jóllét és biztonság kérdéskörét is. A magyar tanulóknak az OECD-átlagnál (76%) nagyobb hányada, 81%-a vallotta, hogy könnyen szerez barátokat az iskolában, és nagyjából ugyanennyien érzik a közösséghez tartozónak magukat. Magányosnak 12%, kívülállónak 13% vallotta magát, ami szintén kedvezőbb az OECD-átlagnál (16% és 17%). Az iskolához való tartozás érzése még javult is a magyar tanulóknál 2018-hoz képest.

A tanulók elégedettsége az életükkel sok országban romlott, az OECD-országokban 2018-ban a tanulók 16%-a, 2022-ben már 18%-a nem volt megelégedve az életével. Magyarország esetében ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg, 2022-ben a magyar tanulók 13%-a nem volt megelégedve az életével a 2018-as 16 %-hoz képest.

A magyar tanulóknak mindössze 7%-a nem érzi magát biztonságban az iskolába menet, 5% a tanteremben és 8% az iskola más helyiségeiben sem. Ezek az értékek rendre kedvezőbbek, mint az OECD átlag, vagyis a magyar diákok nagyobb része érzi biztonságban magát. Iskolai bántalmazásnak ugyanakkor a lányok 21%-a, a fiúk 16%-a volt kitéve havonta több alkalommal, ami a lányok esetében meghaladja az OECD-átlagot (20%), a fiúk esetén alatta marad (21%).