Az Oktatási Hivatal, mint a felvételi eljárást koordináló szerv, október hónapban online előadásokat tart a köznevelési intézmények vezetőinek és tanárainak a változásokról.

A Kormány még július végén az egyetemekkel és a hallgatói érdekképviselettel folytatott konzultáció után, lakossági véleményfelmérésekre is támaszkodva elvi döntést hozott a felsőoktatási felvételi rendszer megújításáról. Ennek célja az egyetemi autonómia és felelősség további erősítése, ami csak úgy képzelhető el, ha az intézményeknek érdemi ráhatásuk van a hallgatók kiválasztására, felelősséget vállalnak a beiskolázásban, a képzésben, a tanulmányi életút támogatásában és a megfelelő minőségű és munkaerőpiaci relevanciájú kibocsátásban. Ez ugyanakkor erősíti az egyéni hallgatói felelősséget is, mivel saját képzési pályájukra, intézményválasztásukra, tanulmányaikra nagyobb hatással bírnak majd a leendő hallgatók. A felsőoktatási intézmény a változatlanul 500 pontos felvételi rendszeren belül maga dönthet 100 pontról, valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről. A 100 intézményi ponton felül 100 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pont az érettségi eredményekért.

Megtartva az eddigi felvételi rendszer előnyeit, egy rugalmasabb felvételi rendszer jön létre, ahol továbbra is hat helyre lehet jelentkezni egy központi felületen. A felvételi eljárásnál az Oktatási Hivatal szerepe kimagasló, ugyanis a központi koordinációnak köszönhetően – aminek mind a társadalmi, mind a hallgatói elfogadottsága kiemelkedő –, lehetőség van arra, hogy a közel 100 ezer jelentkező dokumentumait megfelelő hitelesítései módszertannal egységesen lehessen kezelni, így a felvételi rendszer megőrzi a központi lebonyolítás transzparenciáját és kiszámíthatóságát.

Fontos, hogy azok a jó gyakorlatok, melyek a hallgatóknak kedvezőek voltak (többek között a szakképzésből való egyetemi bejutás, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás) a jövőben is megmaradnak és a felsőoktatásba történő bejutás könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végző, vagy diplomával még nem rendelkezők számára. Külön figyelmet érdemel, hogy önkéntes tartalékos katonai szolgálattal elérhető 16/32/64 többletpont az 500 ponton felül jár a felvételizőknek. (Tizenhat többletpont azoknak jár, akik hat hónap alapkiképzésben; harminckettő többletpont azoknak jár, akik hat hónap szakkiképzésben; hatvannégy többletpont pedig azoknak, akik egy éves szakkiképzésben vesznek részt)

A képzésüket 2024 szeptemberében kezdők már az új szabályok szerint kerülhetnek be a felsőoktatásba, ugyanakkor a jelentkezők számára előnyösebb változások esetében nem szükséges a két éves felkészülési idő, így már a 2023. évi általános felvételi eljárás során eltörlésre kerül az emelt szintű érettségi vizsga kötelezettsége, a kiemelt szakok minimum ponthatára, valamint az alap- és osztatlan képzés esetében a 280, a felsőoktatási szakképzés esetében a 240 és a mesterképzés esetében az 50 minimumpont kötelezettsége is.