Novák Irén a Kossuth-díjas festőművész halálának ötödik évfordulója alkalmából a fővárosban tartott megemlékezésen kiemelte: Szentandrássy István egyedi festészeti stílusához kivételes személyiség párosult, aki elutasította, hogy beskatulyázzák őt.

"Hihetetlen életút az övé: állami gondozásból a világhírig és a Kossuth-díjig. Azonban sikerei és elismertsége mellett kötelességének érezte, hogy támogassa az útkereső roma fiatalokat" - mutatott rá a helyettes államtitkár.

Hozzátette: a festőművész aktív volt a közéletben, aki tapasztalataival és tudásával segítette a fiatalokat, hitelessége pedig igazi példaképpé tette őt.

mondta Novák Irén.

"Szentandrássy István nemcsak a roma közösségünk büszkesége, hanem az egész magyar nemzeté. Művészete a roma közösség története, egy nép hangja és egy emberi sors tanúja volt, melyet a magyar művészettörténet aranylapjaira írt" - hangsúlyozta Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár.

"Ahogyan festett, azzal nemcsak a szépséget kereste, hanem a valóságot is, amely gyakran rejtve marad a felszín alatt" - tette hozzá az államtitkár.

"Művészete egyfajta imádság volt - egy ima, amely a családról, a szeretetről, a hitről és az emberi kapcsolatok fontosságáról szólt" - fogalmazott Sztojka Attila, aki elmondta azt is, hogy az alapítása eltelt három évben már több mint 13 ezer ember fordult meg a megemlékezésnek otthont adó Szentandrássy István Roma Művészeti Galériában.

"Szentandrássy öröksége arra tanít bennünket, hogy ne féljünk a nagy álmoktól. Ahogy ő is hitte: a roma szó egyet kell, hogy jelentsen a minőséggel, az alkotással és az értékteremtéssel, és ez a munka pedig rajtunk múlik" - emelte ki az államtitkár.

A Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria írásos összegzése szerint Szentandrássy István (1957-2020) állami gondozottként nőtt fel. Szorongásait először versekben, drámákban, rajzokban adta elő, Péli Tamás festőművésztől tanult festeni.

Műveire jellemző az erőteljes tárgyiasság, gyakran a plasztikus formaalakítás, a felfokozott expresszivitás és a jelképalkotás. Zaklatott, drámai hangvételű kompozícióin a cigányság ősi, balladisztikus hagyományai és alakjai elevenednek meg. Olajképeinek színvilágát a sötét, barnás tónusok és a meleg ragyogás uralják. A reneszánsz művészet és a 20. század elejének avantgárd irányzatai (köztük Amedeo Modigliani) nyomán alakította ki sajátos egyéni stílusát.

Szentandrássy István képeiből rendszeresen rendeztek kiállítást itthon és külföldön is. Kiállított többek között Bécsben, New Yorkban, Prágában és Münchenben. Önálló tárlata volt egyebek mellett a Várkert Bazárban, a Művészetek Völgyében, a szentendrei MANK Galériában, a Terror Háza Múzeumban, valamint a bécsi Collegium Hungaricumban is. Munkásságát 1996-ban Pro Urbe Budapest-díjjal, 1999-ben Kisebbségekért díjjal, 2012-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el.

A festőművész szellemiségét 2022 óta őrzi és viszi tovább a Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria, mely küldetésének tekinti, hogy bemutassa azokat a roma képzőművészeket, akik XX. század közepétől jelentős, európai színvonalú életműveket hagytak az utókorra, ugyanakkor kiállítási lehetőséget kíván biztosítani a tehetséges kortárs képző-, iparművészet-, és fotóművészet alkotóinak. Rendezvényein alkalmat kínál a társművészetek bemutatására, valamint teret biztosít a közösségi gondolkodásnak.