A miniszter kiemelte, a klímaváltozás elleni küzdelem, a biológiai sokféleség védelme és a szennyezések visszaszorítása globális ügy, így egyértelmű, hogy ezeket a kihívásokat hatékonyan csak globális szinten lehetséges kezelni. Ezért nem elegendő pusztán az Európai Unió mezőgazdaságát fenntarthatóbbá tenni, hanem a harmadik országoknak is ki kell venniük a részüket a közös erőfeszítésekből. A világ többi része nélkül az EU egyedül nem lehet sikeres a globális környezeti kihívások kezelésében, teremtett világunk értékeinek megőrzésében - hangsúlyozta Nagy István.

A tárcavezető emlékeztetett, az európai gazdáknak kell messze a legszigorúbb előírásoknak megfelelniük, amely a termékek árában is megmutatkozik. A harmadik országokból érkező, sokkal nagyobb környezeti terhelés árán előállított, sok esetben olcsó termékek jelentősen rontják az európai, így a magyar gazdák versenyképességét. Ezért az uniós egészségügyi és környezetvédelmi termelési előírásokat ki kell terjeszteni a harmadik országokból importált mezőgazdasági termékekre. E nélkül ugyanis félő, hogy a Zöld Megállapodás végrehajtása miatt Európában bekövetkező terméscsökkenést a harmadik országokból érkező olyan import termékek fogják pótolni, amelyeket jóval kevésbé fenntarthatóan és jóval nagyobb ökológiai lábnyomot hagyva állítottak elő – tette hozzá.

Nagy István arra kérte az Európai Bizottságot, hogy az EU nevében megkötésre kerülő szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásai során legyen tekintettel az európai gazdák versenyképességére.