Magyarországon 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a munkanélküliek aránya kevesebb, mint a felére esett vissza és az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Háromszorosára nőtt az átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum is és történelmi mélyponton van a regisztrált álláskeresők száma.

A miniszter az egyeztetésen kiemelte, hogy a demográfiai és a strukturális változások nyomán a munkaerőhiány kezelése jelenti jelenleg a legnagyobb foglalkoztatáspolitikai kihívást az EU-ban. Magyarország e tekintetben a belső munkaerő-tartalékok aktivizálását szolgáló intézkedéseket helyezi a középpontba.

A kormány célja, hogy a 15-64 évesek jelenleg is uniós átlag (ami 75 százalék) fölötti aktivitási rátája hosszabb távon még tovább, 78 százalékról 85 százalékra emelkedjen. Ezt fogja segíteni a GINOP Plusz program is, amelyen keresztül a kormány 460 milliárd forintot biztosít az aktivitás és foglalkoztatás növelésére. A kormány szándéka, hogy ezek a források minél előbb a gazdaságba kerüljenek, ezért márciustól indul a 70 milliárd forintos munkahelyi képzéseket támogató program, áprilistól pedig a 200 milliárd forintos 30 év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz program.

A megbeszélésen a Felek érintették a gyorsan növekvő digitális platformgazdaság szabályozásának kérdését is. A platformalapú munkavégzés keretében szervezetek és egyének online platformokon keresztül lépnek kapcsolatba azzal a céllal, hogy fizetés ellenében problémákat oldjanak meg vagy szolgáltatásokat nyújtsanak.

A biztos megköszönte a legutóbbi irányelv tervezet egyeztetésében való támogató együttműködést, Nagy Márton pedig hangsúlyozta, hogy Magyarország a kezdetektől olyan kiegyensúlyozott szabályozás kialakítására törekszik, amely figyelembe veszi a gazdaság szükségleteit is.