A miniszter kifejtette, hogy 2023-ban globális szinten 14 millió elektromos személyautót adtak el, amelynek 58 százalékát Kínában értékesítették. Ezzel párhuzamosan világszinten Kína exportálta a legtöbb személygépjárművet. Kiemelte, hogy Kínában az eladott autók már közel 30 százaléka elektromos, ez az arány Európában 21, az USA-ban pedig csak 8 százalékot tesz ki. Ennek alakulását érdemben befolyásolja, hogy 2022-ben összességében Kína biztosította a legtöbb – több mint 22 milliárd dollár – állami támogatást az elektromos járművek vásárlásához. A bőkezű állami szubvenció miatt a zöld ipart is az ázsiai ország dominálja. Az USA e téren – többek közt az Infation Reduction Act-nak köszönhetően – gyors fejlődést mutat, Európa viszont az elégtelen ipartámogatás miatt egyre inkább le fog maradni. 2023-ban a zöld ipari gyártókapacitásokba történő beruházások értéke globális szinten 119 milliárd dollárt ért el, amelyből csak Kínában több mint 100 milliárd dollárnyi fejlesztést hajtottak végre, miközben a zöld ipar alapvető nyersanyagaiban is egyértelmű Kína dominanciája. Ez mutatkozik meg a kínai elektromos járművek áraiban is, amelyek állami támogatások nélkül is jóval olcsóbbak, mint az amerikai vagy európai gyártmányok. Ez jelentős versenyelőnyt biztosít számukra, így a kínai autómárkák egyre nagyobb részesedéssel bírnak az elektromos autók piacán.

Mindezzel párhuzamosan a hagyományos európai autóiparban jelentős túlkapacitás alakult ki, amelyre az autógyárak alacsony kapacitás-kihasználtsága is rámutat, amelynek aránya a kontinensen 70-ről 60 százalékra csökkent 2019 és 2023 között.

A miniszter kiemelte, Magyarország exportteljesítményében a high-tech akkumulátor- és autóipar kiemelkedő fontosságú. Az akkumulátorexport GDP arányos értéke meghaladja az 5 százalékot, amely a legmagasabb érték az unión belül, ráadásul Kína, az Egyesült Államok és Németország mögött Magyarország lehet az egyik legnagyobb akkumulátor-gyártó ország a világon. Ezt támogatja az is, hogy a bejelentett új beruházások több mint 80 százaléka az EV ökoszisztémához kapcsolódik.

Nagy Márton kockázatként azonosította, hogy Németországban az elektromos járművek értékesítése 8 évig növekedett töretlenül, azonban főként az állami támogatás megszűnése miatt – a Német Autóipari Szövetség előrejelzése szerint – 2024-ben 14 százalékos visszaesés következhet be. Megállapítható, hogy míg a német autóipar egyre kevesebb embert foglalkoztat, addig az USA-ban érdemben nő az alkalmazottak száma a területen. A miniszter hozzátette, hogy az európai, különösen a német elektromos autógyártás versenyképességének romlása – az elmúlt évek sikeres földrajzi diverzifikációja ellenére – súlyosan veszélyezteti a hazai autóipar és beszállítói szereplők helyzetét, beleértve a járműgyártást és akkumulátorgyártást is.

Nagy Márton megállapítása szerint az európai elektromos autóipar fellendítése és megerősítése érdekében ezért lépni kell, uniós szintű elektromosjármű-vásárlásösztönző programot szükséges indítani, ugyanis az USA-val és Kínával szemben Európában nincs egységes ösztönző program, amely versenyelőnyt biztosítana az európai gyártású elektromos autók számára. Kifejtette ezért, hogy lépést kell tartani az Egyesült Államokkal és Kínával, amely országok jelentős költségvetési forrásokat fordítanak a saját iparuk támogatására.