Nagy Márton az ülés során hangsúlyozta, hogy a 2030-ig tartó időszakban a cél a versenyképesség fokozása, melynek három kulcseleme van: a kettős – zöld és digitális – átállás sikeres megvalósítása; a nyitás, nyugati és keleti piacok irányában egyaránt; valamint a bürokratikus terhek folyamatos csökkentése.

A miniszter kiemelte, hogy az Európai Unió évtizedek óta folyamatosan veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben. Ez a folyamat az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, a válsághelyzetek gazdasági és kereskedelmi következményei, valamint az USA és Kína protekcionista intézkedései miatt. A túlszabályozás kockázata is magas az Unióban. A hosszú távú kihívásokra megfelelő válaszokat kell találni annak érdekében, hogy érdemben csökkenjen az EU és globális versenytársai közötti növekedési és innovációs szakadék.

A Bizottság kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó rendelettervezete kötelező, legfeljebb 30 napos fizetési határidőt írna elő a vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletekre vonatkozóan. Magyar kérdőíves felmérés alapján a válaszadó hazai vállalkozások negyede jelezte, hogy számukra nehézséget okozna a 30 napos fizetési határidő bevezetése, több vállalkozás is attól tart, hogy ez a lépés az EU-n kívüli beszállítókat hozza előnyösebb helyzetbe.

Nagy Márton hangsúlyozta, a magyar álláspont szerint a jelenleg hatályos irányelv módosítása és megreformálása kedvezőbb lenne a vállalkozások számára, mint a Bizottság új javaslata. Olyan jogszabályi keretek kialakítására van szükség, melyek nem korlátozzák a vállalkozások gazdasági és kereskedelmi tevékenységét és nem jelentenek adminisztratív többletterhet. A bürokrácia ugyanis gátolja a vállalkozói kedvet és különösen megterhelő a kisebb vállalatok számára.

A magyar álláspont szerint a vállalatok sikerét a képzett munkaerő mellett az energia, a logisztika és a technológia minősége is befolyásolja. Akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár csak a változó körülmények közötti talpon maradás. A megfizethető energiaárak kulcsfontosságúak az uniós ipar versenyképességének visszaszerzéséhez, melyhez a magyar álláspont szerint a különböző megújuló energiaforrások és az atomenergia együttese szükséges.

A miniszter a 2030-ra vonatkozó európai turisztikai menetrenddel kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar turizmus legfontosabb feladata a szektor minél magasabb fokú digitalizációja. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásával – Európában elsők között – mérhetővé vált a magyar turizmus teljesítménye, ezzel párhuzamosan zajlik az ágazati stratégia átalakítása a fenntarthatóság és a zöld átállás szempontjait előtérbe helyezve.