Ennek keretében a részvevők értékelték a 2018. évi akkumulátor-cselekvési terv végrehajtását és számba vették a lehetséges jövőbeli intézkedéseket.

Nagy Márton az ülésen hangsúlyozta, hogy az elektromos közlekedésé a jövő. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az elektromos autózás térnyerésének felgyorsítása és a használt elektromos autók piacképességének növelése érdekében az akkumulátorok tekintetében három nagy kihívás azonosítható, amelyekre már rövidtávon megoldást kell találni.

Egyrészt egységes és mindenki által elfogadott szabványokat szükséges kialakítani az akkumulátorok bevizsgálása területén annak érdekében, hogy pontosan meghatározható lehessen egy adott akkumulátor állapota és piaci értéke.

Másrészt az elektromos autók élettartamának növelése érdekében segíteni kell az akkumulátorok egyes moduljainak vagy egészének cseréjét, ezzel is hozzájárulva a használt közlekedési eszközök piacképességéhez.

Harmadrészt, szem előtt tartva a fentarthatóságot, megoldást kell találni és támogatni szükséges az akkumulátorok újrahasznosítását vagy feldolgozását, illetve az erre irányuló fejlesztéseket és beruházásokat.

Mindezek mellett a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy míg számos ország – különösen az Egyesült Államok és Kína – jelentős beruházásokat hajt végre és támogatási intézkedéseket vezet be az innováció és a termelési képességeik megerősítése érdekében, Európa jelenleg a legfontosabb zöld technológiákat – az elektromos autók, az akkumulátorok, a napelemmodulok és az üzemanyagcellák – zömében importálja.

A tárcavezető kihangsúlyozta, hogy Magyarország időben lépett ezen a területen azáltal, hogy hazánk, a magyar gazdaság a nyugati és keleti tőke, illetve technológia találkozási pontja, ahol a hagyományosan kiemelkedő német autógyártás és a technológiai fejlettség tekintetében kimagasló kínai és koreai akkumulátorgyártás összekapcsolódik.

Ennek eredményeképpen Magyarország már ma is élen jár a high-tech akkumulátorgyártásban, hiszen hazánk GDP arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor alkatrészek termén már ma is meghaladja az 5 százalékot, amellyel listavezető az uniós országok között. A high-tech akkumulátorgyártás a következő években több mint 6.300 milliárd forintnyi fejlesztést hozhat hazánkba, így Magyarország a világ 4. legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet Kína, az Egyesült Államok és Németország után. Hazánk gyártási kapacitása elérheti a 250 GWh-t, amely az európai szükséglet 35 százalékát szolgálhatja ki.

Nagy Márton kiemelte, hogy az Európai Uniónak is az önellátásra kell törekednie a zöld technológiák terén, ezt azonban nem büntetővámokkal és protekcionizmussal kell elérni – amelyet hazánk és az európai autóipar jelentős képviselői is elutasítanak – hanem a versenyképesség jelentős növelésével.