Magyarország 1991-ben elsőként ismerte el Kazahsztán függetlenségét, a két ország közötti jó kapcsolat alapjai tehát már a rendszerváltáskor létrejöttek. A 2010-es kormányalakítás után hirdettük meg a Keleti Nyitás politikáját, amelynek azóta Kazahsztán tekintetében is kézzelfogható eredményei vannak – hangsúlyozta a pénzügyminiszter, aki a Magyar-Kazah Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, az Országgyűlés Magyar-Kazah Baráti Csoportjának elnöke, valamint a Magyar-Kazah Stratégiai Tanács társelnöke is egyben.

Varga Mihály az eseményen kiemelte: a Magyarország és Kazahsztán közötti áruforgalom 2021-ben meghaladta a 420 millió dollárt. Magyarország legfőbb exportterülete a gyógyszeripar, de a zöldgazdaság, a vízipar, a mezőgazdaság, az energetika és az egészségipar terén látunk még jó lehetőségeket – részletezte a miniszter. Az eddigi eredményeket ismertetve a tárcavezető beszámolt többek között a magyar vállalatok Kazahsztánban történő hibridkukorica vetőmag termesztéséről, valamint a MOL hamarosan kezdődő kazahsztáni földgázkitermeléséről.

Az „Új Kazahsztán” megteremtésére irányuló, Kaszim-Zsomart Tokajev elnök által meghirdetett program vélhetően a kétoldalú kapcsolatrendszerünkben is új megközelítéseket, új gazdasági területek kijelölését igényli. Magyarország kész híd szerepet betölteni Kazahsztán az Európai Unió között – jelentette ki Varga Mihály.

A napokban többek között Alibek Kuantyrov kazah nemzetgazdasági miniszter részvételével Budapesten zajlik a Magyar-Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság 8. ülése, amelyen Kazahsztán nagy létszámú delegációval képviselteti magát. A kétnapos eseménysorozat része a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett kibővített Magyar-Kazah Üzleti Tanács ülés is, amelyen közel százan vettek részt.