Navracsics Tibor kiemelte: az egyre szűkülő források okán kiéleződő harc miatt a korábbinál is komolyabb kihívás lesz a következő uniós ciklus hétéves költségvetésének összeállítása.

Hozzátette, a kiutat a minél széleseb körű együttműködés és a jól megfogalmazott stratégia jelentheti a magyar gazdaság növekedése érdekében.

Példaként említette a Versenyképes járások programot, amelyet a napokban indítanak útjára, valamint az önazonosság védelméről szóló törvény tervezett bevezetését.

Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy az orosz-ukrán háború vége jelentősen hozzájárulna a gazdaság erősödéséhez. Hozzátette, hogy a háború nem csupán gazdasági értelemben okoz károkat, hanem a lelkekben is komoly nyomot hagy.

Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában kitért arra, hogy a tavalyi fél százalékos magyar GDP-növekedést követően idén az elemzők 1 és 3 százalék közöttire teszik a növekedést.

Befolyásoló tényezőként egyebek mellett a magas energiaárakat, a lakosság fogyasztásának alakulását, az inflációt, a gyengülő forint hatását, az állampapírokból kiáramló kamat sorsát és az Egyesült Államok által tervezett vámok bevezetését jelölte meg.

Elmondta, a kamara felmérése szerint idén a magyar cégek nem terveznek komoly létszámbővítést. Számukra a legzavaróbb az adótervek emelkedése, a környezet kiszámíthatatlansága, valamint a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés is komoly terhet jelent.

Hozzátette: az adók egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése jelentős könnyebbséget jelentene a cégek számára.

Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers Magyarország üzletfejlesztésért felelős cégtársa az Egyesült Államok helyzetéről szólva elmondta, az országban bizonytalanság érzékelhető abban a tekintetben, hogy a tervezett vámtarifák milyen hatással lesznek a gazdaság alakulására.

Közölte: fenntarthatatlan az Egyesült Államok adósságállománya, amely egy főre vetítve 100 ezer dollár.

Rámutatott arra, hogy Magyarország sem vonhatja ki magát e hatás alól.

Lőcsei Tamás elmondta azt is, hogy Magyarország ipari kereskedelmi volumene a német gazdaság gyengülése miatt csökken, és ha elengedik a német adósságféket, az magával húzhatja a magyar gazdaságot is.

Az orosz-ukrán háború vége jelentős változást hozna a magyar gazdaságban is - hangoztatta.

Közölte: a reálbér-növekedés 2024-ben több mint 9 százalékos volt, és idén is növekedés várható.

A vezérigazgatók körében végzett felmérés szerint egyre többen pozitívan gondolkodnak, a megkérdezettek 58 százalék úgy látja, hogy gyorsulni fog a nemzetgazdaság növekedése. A magyar vezérigazgatók közül a megkérdezettek 70 százaléka valószínűsíti azt, hogy gyorsulni fog a növekedés üteme a következő időszakban - ismertette a szakember.

Jelezte, a magyar GDP-növekedést tekintve is optimisták a vezetők, ám a saját vállalatba vetett bizalom csekélyebb.

A magyar cégvezetők a szakképzett munkaerő hiányát, az inflációt és a kiberkockázatokat említették a legjellemzőbb problémaforrásként - fűzte hozzá Lőcsei Tamás.