Az emberiség történetében a búza mintegy tízezer éve, a magyarság Kárpát-medencei életében pedig több mint ezer éve az élet megújuló forrása - hangsúlyozta Kövér László, hozzátéve, hogy a magyar gazdák ma és az elmúlt ezredévben is mindig többek voltak, mint gazdasági szereplők, hiszen ők teszik termőfölddé a szülőföldet. Áldozatos munkájukkal a gazdák évről évre, jó és rossz időben egyaránt megújítják azt "az életszerződést, amely a magyarságot a Kárpát-medencéhez köti" - mutatott rá. Megjegyezte, az abból fakadó életerőre ma is nagy szükség van, mert "Európa politikai égboltján sötét felhők gyülekeznek", napjainkban az Európai Unió (EU) és általa Európa "toporog a maga megaláztatásának küszöbén". A házelnök szerint, ennek az oka az Európai Bizottság, az EU vezetését ugyanis "Európán kívüli magánhatalmi érdekkörök 2014-től kezdődően fokozatosan túszul ejtették". Mint fogalmazott, ezért történhetett meg az, hogy az EU "a szemünk láttára torzul el, vagyis a béke, a demokrácia és a jólét ígéretéből a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává válik". Kövér László szerint ezek a magánhatalmi érdekek azt célozzák, hogy az EU és annak minden tagállama lehetőleg már 2030 előtt teljesen elveszítse szellemi, pénzügyi, gazdasági és végül politikai szuverenitását is. A házelnök hangsúlyozta, Európa szellemi önállóságának alapja a kereszténységben gyökerező nemzeti kultúrák sokszínűsége, "ezért erősödik földrészünk kultúrájának kereszténytelenítése és elnemzetietlenítése". Az EU és a tagállamok eladósításával Európa pénzügyi önállóságát akarják meggyengíteni, míg az "ipar leépítésével és a mezőgazdaság elsorvasztásával" a kontinens anyagi önállóságát számolnák fel - tette hozzá. Szerinte az EU-ra igaz lehet az a magyar mondás, amely szerint borúra derű jöhet, ez viszont csak akkor lesz így, ha az európaiak és a magyarok tesznek érte. Ha "a józan ész európai tábora" társadalmi többségből minden tagállamban demokratikus választások révén politikai többséggé tud válni, az Európai Unió ismét visszaadható lesz az európai embereknek - emelte ki. A házelnök azt mondta, a magyarok úgy tudnak ebben segíteni, ha szavazatukkal mindig megerősítik és megvédik "a józan ész többségét a magyar politikában". A magyar kormány 2010 óta ezt a többséget képviseli, és amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig a magyar állam minden körülmények között megvédi a magyar gazdák érdekeit - szögezte le.

Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, hogy a Magyarok Kenyere több egy praktikus segítségnél, hiszen - mint mondta - az a nemzeti összetartozást és a szolidaritást is kifejezi. Szerinte a kenyér a magyar emberek asztalán a kemény munkát, a biztonságot, a családi összetartozást, a nap végén pedig az életet is szimbolizálja. Arra is kitért, hogy Magyarországon jelenleg Európa legnagyobb adócsökkentési programja, "egy igazi családi adóforradalom" zajlik. Mint mondta, 2026-tól félmillió, míg 2029-től egymillió édesanya lesz szja-mentes, a duplájára nő a családi adókedvezmény, emellett a magyar kormány folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel a családokat segíthetik.

Tállai András, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára beszédében kiemelte, az edelényi rendezvény egyszerre jelképezi a nemzeti összetartást, a munka becsületét, a szegények és rászorulók megsegítése iránt vállalt kötelezettséget és kötelességet. Mint mondta, a Magyarok Kenyere indulása óta egy olyan lélekemelő programsorozattá vált, amely a rászorulók megsegítése mellett a hagyományőrzést, az összefogást, valamint a jövő nemzedékeinek oktatását is jelenti. Hangsúlyozta, bármilyen kihívás állt a gazdák elé, ők mégis vállalták és vállalják a munkát, amelynek eredménye biztosítja az élelmiszerellátást.

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntőjében azt mondta, a kezdeményezés résztvevőit többek között a tisztelet, a kitartás és a határokon átnyúló felelősség hívta feladatra. A programban önzetlenül segítik egymást az emberek, és bár vannak kihívások, ezekre is együtt kell keresni a megoldásokat - tette hozzá. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke hangsúlyozta, a Magyarok Kenyere program a magyar gazdák lelkéből fakadt. Az első évben összegyűjtött 10 tonna gabona a múlt évre már 1100 tonnára növekedett, a kezdeményezés pedig minden magyar közös ünnepe, bárhol is éljen a világban. Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke pohárköszöntőjében úgy fogalmazott, a magyarok kenyerének minden morzsája a nemzet közös múltját, a jelen vállalását és a jövő reményét hordozza.

Az edelényi eseményen köszöntőt mondott még Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke, Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke és Pataki Ildikó, a Magyar Diaszpóra Tanács USA regionális elnöke is. A Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program 2010-ben indult el azzal a céllal, hogy az abban részt vevő gazdák terményfelajánlással segítsék a rászorulókat. A pénteki eseményen a résztvevők egy dézsába jelképesen összeöntötték az anyaországi, a külhoni és a diaszpóra magyarságának összetartozását jelképező búzát.