Elfogadta az Országgyűlés a kormány törvénymódosító javaslatát, amely megszünteti a többmilliárdos iparággá nőtt börtönbizniszt, azaz a börtönzsúfoltság miatt indult kártalanítási eljárásokkal összefüggő visszaéléseket. Az új szabályozás a bűncselekmények áldozatainak segítését, igényeik érvényesítését helyezi a középpontba.
A 2017-ben bevezetett kártalanítási rendszerről kiderült, hogy nem biztosítja az eredeti jogalkotói szándékot, mert miközben a közvéleményt súlyosan felháborító bűncselekmények miatt elítéltek az elhelyezésük miatt jelentős összegű kártérítéshez jutottak, a bűncselekmények áldozatait alig sikerült kompenzálni. Az elítéltek és ügyvédjeik üzletet csináltak a kártérítésekből az elmúlt három évben több mint tíz milliárd forintot pereltek ki az államtól a rossz fogva tartási körülményekre hivatkozva.
Az új törvényi szabályozás szerint a rabok kártalanítási igényeit először a büntetés-végrehajtás bírálja el, és ha azokat nem tartja jogosnak, a büntetés-végrehajtási bíróhoz lehet fordulni, aki először megkeresi a korábban eljáró bíróságokat, hogy van-e olyan megítélt áldozati kárigény, amelyet ki kell elégíteni a kártalanítási összegből, és csak ezt követően lehet kifizetni a pénzt. Az elítéltnek járó kártalanítás kifizetése előtt az igazságügyi tárca is utánajár annak, van-e az elítélttel szemben érvényesíthető sértetti követelés.
Megmarad az a már korábban bevezetett szabályozás, hogy a kártalanítási összegeket csak az elítélteknek folyósíthatják.
A törvény átfogó módon fejleszti az áldozatok jogérvényesítésének lehetőségét, így például eltörli a rászorultsági feltétel vizsgálatát és kitolja a sértetti ígérvényérvényesítés határidejét.
Megosztom