Feldman Zsolt ismertette: Magyarországon csaknem 1,8 millió hektáron történik a növényi kultúrák betakarítása. A nyári száraz idő miatt a gazdálkodók 328 ezer hektáron jelentettek aszálykárt. Megindultak az őszi vetések is, a gazdálkodók 1 millió 571 ezer hektáron terveznek vetni, de a száraz idő nagyon megnehezíti a munkákat - közölte. Feldman Zsolt példaként említette, hogy repcét 210 ezer hektáron vetnének, ami negyedével kisebb terület a korábbinál. A tervek szerint őszi búza 960 ezer, őszi árpa pedig 260 ezer hektáron kerülne a földbe - ismertette.

A szántóföldi növénytermesztés szempontjából az aszály mellett komoly gondot jelent a termelési költségek jelentős emelkedése. A kialakult takarmányárak alapvetően befolyásolják az állattenyésztés helyzetét; ezt az áremelkedést jelenleg a fogyasztók nem érzékelik, a hazai mezőgazdasági termelők és a hazai feldolgozóipar egyelőre "elnyeli" ezeket a költségeket - fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, hogy a magas árszintek nem hazai sajátosságok, az európai, illetve a világpiacon is hasonlóak a trendek.
Feldman Zsolt fontos célnak nevezte, hogy az állattartók számára a megfelelő mennyiségű takarmánynövény elérhető maradjon a következő időszakban is. Kiemelte, hogy ebben nem látnak kockázatot, a szükséges takarmány rendelkezésre áll majd az országban.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a napraforgó betakarítása áll a legjobban,  bár várhatóan kevesebb lesz a termés, mint az elmúlt években, de elegendő lesz és exportra is jut. Az áremelkedések kapcsán a szervezet elnöke jelezte, hogy a nitrogénműtrágya ára például több mint kétszeresére nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. Az emelkedő költségek beépülnek majd az árakba, megváltoztatják a szántóföldi növénytermesztés költségszerkezetét, és a jövedelmezőségben is komoly változásokat okozhatnak - fejtette ki. Petőházi Tamás szintén elsődlegesnek nevezte a hazai felhasználás biztosítását, mint mondta, a kisebb termés miatt az export csökkenni fog.