Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára elmondta: a gyógyszeripari fejlesztést szolgáló együttműködés jó területre fókuszál.

Céljuk, hogy 2030-ra Magyarország Európa legjobb tíz-, a világ legjobb huszonöt innovátora közé kerüljön, ezért alkották meg a Neumann János programot, ami kilenc intézkedést fogalmaz meg, ezek közül a doktori képzés erősítése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása van fókuszban

- hangsúlyozta Hankó Balázs. Hozzátette:

a magyar innováció évről-évre emelkedik, azonban a 2030-as cél érdekében jó néhány országgal kell felvenni a versenyt. Növelni kell a kutatók számát, mert most hatezer kutató-fejlesztő jut egymillió lakosra, ezt kilencezerre kívánják emelni 2030-ra. A szabadalmak számát duplázni kell

- tette hozzá az államtitkár, harmadikként pedig a magyar vállalatok innovációs képességét említette, amit szerinte szintén duplázni szükséges. A világban jelentős tudományos verseny zajlik, a tudományos teljesítményben még többet kell teljesíteni - húzta alá. Az államtitkár kitért arra is, hogy a Neumann János Program célja az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, amely így erősíti az iparjogvédelmi aktivitást, megkönnyíti az induló innovatív vállalkozások finanszírozását, növeli a doktori képzésben résztvevők számát egyebek mellett bővülő ösztöndíjak biztosításával. A feladatok között említette az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat eredményalapú megújítását, a Nemzeti Innovációs Ügynökség felállítását és úgynevezett Research Council létrehozását.

Darázs Lénárd, az ELTE rektorhelyettese elmondta: nagy hangsúlyt fektetnek a kutatások hasznosítására, jelentős kutatási potenciál halmozódott fel már az intézményben. Ezek jó alapot adnak arra, hogy az egyetem a Neumann János Programban eredményesen részt vehessen. Kiemelkedő kutatási eredmények születnek az egyetemen, amelyek társadalmi, gazdasági, technológiai hasznosulása megkérdőjelezhetetlen - jelentette ki.

Az ELTE honlapján közzétett tájékoztatás szerint a japán cég és az egyetem együttműködésének keretében a piacvezető műszergyártó Kardos József és Micsonai András, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatóinak fehérjeszerkezet-vizsgáló módszerét alkalmazza készülékeiben. Az új módszer a korábbi algoritmusoknál jóval pontosabban képes megbecsülni a CD spektrumból a fehérjék másodlagos szerkezetét.

Lengyel László, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese elmondta: azon dolgoznak, hogy "a tudás eladhassa magát", a megújult pályázati rendszerrel ezt szolgálják. A japán JASCO Corporation piacvezető az optikai spektroszkópiai és kromatográfiás készülékek fejlesztésében és gyártásában, amelyek során a legújabb innovatív technológiákat használja. A cég öt kontinens 57 országában biztosítja a tudományos kutatás és ipari alkalmazások műszeres hátterét.

(MTI)