A miniszterelnök elmondta, a magyar gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni, a gyermekek védelmét hivatott jogszabályokat az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig át kell fésülni és ki kell egészíteni. Orbán Viktor úgy fogalmazott, "az áldozatok kálváriája kötelez bennünket", hogy megerősítsük a gyermekvédelmi intézményeink vezetését és felügyeletét, az ott dolgozókra vonatkozó előírásokat és korlátozásokat. Mindezeket együtt pedig egy új gyermekvédelmi törvénycsomag formájában be kell nyújtanunk az Országgyűlésnek - tette hozzá.
Orbán Viktor évértékelőjében arról is beszélt, hogy a '23-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni". Ötödik éve kell rendkívüli körülmények között és embert próbáló nyomás alatt élnünk és dolgoznunk, ötödik éve az egész ország és minden család keményen dolgozik, hogy "megvédhessük azt, amit korábban már elértünk". Értékelése szerint a legfontosabbat, a munkahelyeket sikerült megvédeni, sőt, még soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. A foglalkoztatási ráta ma 75 százalékos - mondta, hozzátéve, hogy el akarják és el is fogják érni a 85 százalékot. A kormányfő megjegyezte: Magyarországon még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába, és minden évben többen jönnek haza, mint amennyien vendégmunkásnak állnak.
Emellett sikerült megvédeni a nyugdíjakat is és visszaadni a 13. havi nyugdíjat, amit még a baloldal vett el az emberektől. 2023-ban is sikerült "közelebb hoznunk magunkhoz a külhoni magyarokat, elvégre nemzeti kormány volnánk". Három híd épült az Ipolyon, naponta tízszer jár a vonat Szeged és Szabadka között, és heti háromszor a repülő Budapest és Kolozsvár között – mondta. Az inflációt sikerült 4 százalék alá szorítani, a költségvetési hiányt csökkenő pályán tartani, a minimálbért 15 százalékkal, a szakmunkás minimálbért 10 százalékkal emelni - sorolta, hozzátéve, hogy az eredményekkel "igazán nem lehetünk elégedetlenek".
A 2024-es célokról szólva felidézte az utolsó, 2019-es "békeévet", amikor az infláció mindössze három százalék volt, a gazdaság öt százalékkal nőtt, a költségvetési hiány két százalék alatt maradt, az államadósság jóval 70 százalék alatt járt és folyamatosan csökkent, 21 ezer új lakást építettek, és majd' 90 ezer gyermek született. "Ilyen magaslatokban jártunk, amikor beütött a koronavírus-járvány, és erre az útra kell visszakapaszkodni 2024-ben" – hangsúlyozta.
A jövő a zöldenergiáé, meg persze azoké, akik gyorsan és észszerűen tudnak átállni - jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő szerint a zöld átállás Magyarországnak épp kapóra jön, "két legyet üthetünk egy csapásra". Élhetőbb lesz az ország, és kiszabadulhat a monarchia szétesése óta gyötrő energiafüggőségből is - mutatott rá. A zöld átálláshoz Orbán Viktor szerint két dolog kell: a zöldenergiát meg kell termelni és el kell tárolni. A tervek közé sorolta Paks II. megépítését és Paks I. üzemidejének meghosszabbítását, "és szélsebesen felépítjük a kisebb-nagyobb naperőműveinket" - emelte ki a miniszterelnök. A világ már belátta, hogy nukleáris energia nélkül nem lehet felhagyni a fosszilis energiahordozók használatával, Brüsszel pedig beletörődött, hogy az atomerőműveket is zöldenergia-termelőknek kell nyilvánítani előbb-utóbb.
Orbán Viktor értékelése szerint már több mint 5600 megawatt napelemes kapacitással rendelkezünk, és 255 ezer olyan háztartás van Magyarországon, amely családi minierőművet működtet. Így az energiafogyasztás 15 százalékát már napelemekkel állítjuk elő. A tartalék erőművek hamarosan felépülnek, az ország villamosvezeték-hálózatát már összekapcsolták a szomszéd országokéval, és a földgáz-összeköttetés is csak Szlovénia felé hiányzik. Csupán néhány évre van az energiafüggetlenség. Aki azt mondja, hogy a magyar gazdaság fejlesztéséhez és az iparstratégiához nem lesz elegendő energia, az nem tudja, mit beszél - mondta a kormányfő.
Orbán Viktor szerint "a keményebb dió" a megtermelt zöldenergia tárolása. Ráadásul a technológia is "hétmérföldes csizmákban lépdel előre", de a magyarok ebben Európa és a világ élvonalában járnak. Csak néhány év kérdése, és életünk minden szegletében, személyes életterünkben is mindenhol ott lesznek az energiatároló eszközök. Az autóinkban, a házainkban, a munkahelyeken, a gyártelepeken, az ipari parkokban - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Figyelmeztetett arra is: minden új technológia bevezetését izgalmas viták kísérik. Mindenki tudja, hogy a kis Magyarország egy nagy medence, csak rajtunk múlik, mennyi vizet tartunk itthon - jegyezte meg. Ugyanakkor az emberek jogos környezetvédelmi és biztonsági szempontjait figyelembe kell venni, sőt azoknak elsőbbséget kell adni, ezért csak az európai mércének megfelelő üzemeket szabad működtetni - hangsúlyozta.
Orbán Viktor jó hírnek nevezte, hogy a Svédországgal fennálló vita a lezárás felé közeledik. Mint mondta, a svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettek a bizalom újraépítésére, így a parlament a tavaszi ülésszakának kezdetén ratifikálhatja Svédország NATO-csatlakozását.
Az unió bővítése érdemeken alapuló objektív eljárás helyett az ukránok érdekében aktuálpolitikai célokat szolgáló kommunikációs eszközzé vált, közben Brüsszel magára hagyta a Balkánt, mert kell a pénz Ukrajnának - mondta. Szerinte az európai értékekről és a jogállamisági eljárásról kiderült, hogy azok egyszerű "politikai bikacsökök", amelyekkel Brüsszel habozás nélkül odavág az okvetetlenkedőknek. Az új agrárszabályok és az Ukrajna előtti piacnyitás lehetetlen helyzetbe hozta az európai mezőgazdaságot - mutatott rá a miniszterelnök.
Azt mondta: "egészséges, helyben termelt élelmiszer helyett, műhúst és GMO-s vackokat sóznak ránk". Hozzátette: az Európa-szerte tiltakozó gazdák csak annyit szeretnének, ha nem a "brüsszeli folyosókon szaladgáló klímafanatikusokkal és hibbant szobatudósokkal" íratnák a kötelező erejű jogszabályokat. Orbán Viktor azt mondta, a vak is látja, hogy a migráció biztonsági kockázat, és kifordítja az európai társadalmak gyökereit az európai talajból. Úgy fogalmazott: "ők maguk csalogatták be a migránsokat, vattacukorral ültek ki Brüsszelben és Berlinben a tűző napra, aztán meg csodálkoztak, hogy rájuk szálltak a darazsak". Feltette a kérdést, hogy ha húsz év múlva Nyugatra látogat valaki, Európát találja még ott, vagy valami egészen mást. Hozzátette: ideje szembenézni a valóssággal, hogy az európai versenyképesség a háború, a szankciók és a blokkosodás miatt megroggyant és ennek fatális következménye a középosztály lecsúszása lesz, és akkor a demokráciának is "kicsengettek".
A kormányfő szerint Brüsszelből egyre csak a baj zúdul be hozzánk, Brüsszel Ukrajna-stratégiája látványosan megbukott, nem csak a harctéren, hanem a nemzetközi politikában is. Hiába mondtuk, hogy ez a háború két szláv nép testvérháborúja, s nem a miénk, Brüsszel szinte "belevetette magát" a konfliktusba. A béke melletti álláspontjával Magyarország ugyanúgy egyedül maradt, mint korábban a migrációellenessel, és pont ugyanúgy lesz majd igaza a háború ügyében is. Tragédia, hogy addig több százezer embernek kellett és kell meghalnia - jegyezte meg.
Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország álláspontja változatlan: "nem hagyjuk magunkat belerángatni a háborúba", nem fogunk fegyvert szállítani, akkor sem, ha vannak nagyhatalmak, amelyeknek ez nem tetszik.
A nyugati világban sok autógyárat zárnak be és helyeznek át, "ezt Magyarországon el kell kerülni". Képzeljék el Győrt az Audi vagy Kecskemétet a Mercedes nélkül! - figyelmeztetett. Győrben tízéves autógyártási rekord dőlt meg, Kecskeméten felső kategóriás elektromosautó-gyártás indult, Debrecenben olyan elektromos autót gyártunk majd, amely még nincs a világpiacon, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója Szegedre hozza első európai gyárát, és megnyugodhatnak a szentgotthárdiak is, mert megindul náluk az elektromos motorok gyártása – sorolta. A magyar autóipari termelés több százezer család kenyerét adja, hatalmas szak- és mérnöki tudást halmoztunk fel. Van néhány terület, amiben Magyarország világszínvonalon sikeres, ilyen a gyógyszeripar, a vetőmagtermelés, az élelmiszeripar, az infokommunikáció és az autógyártás - mondta a kormányfő, hozzátéve: ezért a magyarországi zöld autóipari átállás hatalmas technológiai és politikai siker. Hozzátette: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy bármelyik iparágunkról is lemondhatnánk.
Megkerülhetetlen politikai, gazdasági, kulturális és kereskedelmi gravitációs ponttá válunk a Kárpát-medencében - jelentette ki.
Megosztom