A tárcavezető a rendezvényen kiemelte, a magyar agrárpolitika hosszú évek óta arra épül, hogy támogassa a kis- és közepes méretű gazdaságokat, ezt a gyakorlatot pedig az Európai Unió Tanácsának elnökeként is kiemelt feladatnak tartja. A családi gazdaságok nemcsak az agrárium gerincét jelentik, hanem szerepük kulcsfontosságú a vidéki közösségek életképességének megőrzésében és a vidéki területek hosszú távú fenntarthatóságának biztosításában is – húzta alá az agrártárca vezetője. A hazai eredmények tekintetében a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy bő tíz év alatt 22 ezerről 52 ezerre nőtt a kisgazdaságok száma. A pénzügyi segítségnyújtás tekintetében pedig Magyarországon a 10 hektáros birtokméretig dupla területalapú támogatást kapnak a mezőgazdasági termelők – tette hozzá.

Nagy István elmondta, az elmúlt években Magyarország számos lépést tett annak érdekében, hogy a generációváltást elősegítse az agrárium területén. Ennek érdekében fogadta el a magyar Országgyűlés még 2020-ban a családi gazdaságokról szóló törvényt, melynek célja a legkisebb gazdaságok támogatása, a mezőgazdasági adminisztráció egyszerűsítése, a termelők versenyképességének növelése, és a stabil gazdasági környezet megteremtése. Emellett ugyancsak ezt a célt szolgálta az agrárgazdaságok átadásáról szóló jogszabály is.

Kifejtette, a családi gazdaságok nemcsak az élelmiszerellátás jelentős részéért felelnek, hanem tevékenységükkel hozzájárulnak a biodiverzitás fenntartásához és a vidéki közösségek megerősítéséhez is. Tovább kell tehát folytatni a kis és közepes agrárvállalkozások támogatását – húzta alá az agrártárca vezetője.

A miniszter az Élelmezési Világfórum (WFF) keretében a nap folyamán részt vett a Globális Ifjúsági Fórumának európai és közép-ázsiai regionális közgyűlési workshopján is. A rendezvényen a tárcavezető arról beszélt, hogy a most záródó Vidékfejlesztési Programunkban csaknem 2300 fiatal gazda pályázott sikeresen különböző konstrukciók keretében, és nyert el 66 milliárd forint célzott támogatást.