Beneda Attila arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalmat kivétel nélkül minden magyar magáénak vallhatja, és vallja is, bárhol is éljen e világban.

Hangsúlyozta, hogy minden magyarnak joga van "e jeles napot emlékezetébe vésni és szívébe zárni, megélni az ünnepet és benne az ünnep örömét a nemzeti lobogó színeivel".

A helyettes államtitkár kiemelte: az elnyomás, az önkény formája talán más, de a tartalma az évszázadok alatt mit sem változott.

"Ma is emberöltőről emberöltőre tapasztaljuk, hogy mások próbálják nekünk megmondani, hogyan és kikkel éljünk, milyen törvényeket hozzunk és milyeneket töröljünk el" - fogalmazott, hozzátéve, a magyarok azonban nem szeretik, ha más mondja meg, miképpen éljenek. Így volt ez 170 évvel ezelőtt is, és így van ez ma is - mondta.

Beneda Attila rámutatott: akárcsak a '48-as hősöknek, nekünk is meg kell küzdenünk a szabadságért, a külső és belső szabadságért, az összetartozásért és a biztonságért.

"Szerencsére hazánk jelenleg a világ egyik legbiztonságosabb országa, és ez olyan helyzet, amelyet meg kell tudni védeni, mert rendkívül törékeny" - mondta, kiemelve, hogy Magyarország egy múltjára és kultúrájára büszke, erős európai ország, és egyrészt meg kell őriznünk olyannak, amilyennek szeretnénk, másrészt a '48-as hősök iránti tiszteletből és hálából meg kell tennünk mindent, hogy a nemzet független maradjon, szellemben és lélekben pedig gyarapodjon.

"Március 15. nemzeti öntudatunk világítótornya" - mondta Beneda Attila, hozzátéve, hogy eseményei a történelmi forrásoknak és a történészek kutatásának köszönhetően jól ismertek és nem vitathatóak.

Kifejtette: "március 15. varázsa abban áll, hogy ilyenkor a nemzet emlékezete, minden történelmi áldozatunk és a szabadságért folytatott küzdelmünk egyetlen egy napban sűrűsödik össze".

Mint rámutatott, ahogyan az áprilisi törvények nélkül, ugyanúgy nem lehetünk meg mi sem az alaptörvény nélkül, amely kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam és védelmezi az állampolgárait.

Az alaptörvény pedig a mai kor kihívása szerint tovább is megy és védi a házasság intézményét, védi a családot, támogatja a gyermekvállalást - fogalmazott, hozzátéve, hogy jogszabályba fektetett erkölcsi és társadalmi normák nélkül hazánk teljesen más lenne, talán nem lehetne jövőbe vetett hitről, családokról, gyermekekről, támogatásokról sem beszélni.

"Ahogy Kossuth Lajos fogalmaz, a haza örök, és nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz" - fűzte hozzá. Ezt tartja szem előtt és ezen dolgozik minden erejével a magyar kormány - mondta.

A politikus hangsúlyozta: a forradalmárok és a szabadságharcosok sem elsősorban saját maguk, hanem "a jövő nemzedék, és így a nagybetűs nemzet sorsán akartak javítani", hogy ők és ezáltal mi is már egy szabadabb, önmagáért kiálló nemzet polgárai lehessünk. Bár a küzdelem elbukott, de jól tudjuk, hogy az áldozat nem volt hiábavaló - mutatott rá.

Beneda Attila azt mondta: ha máshogy nem tudunk emlékezni, bárhol is vagyunk ezen a világon, 18 óra 48 perckor álljunk meg egy pillanatra és gondoljunk a hősökre. Köszönjük meg nekik, hogy küzdelmükkel értünk is harcoltak, áldozatukkal pedig jobb életet teremtettek. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, magyarnak születtünk, mert magyarnak lenni kiváltság, felelősség és küldetés is - zárta beszédét.

A megemlékezés a Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola ünnepi műsorával folytatódott, majd koszorúzással zárult.

(MTI)