Számuk így sem nagy, de ez megszokott, hiszen csak az eredményeikre legbüszkébbek vállalják a sok munkával járó pályázat kidolgozását, összeállítását, ami viszont – legalábbis közvetlen – anyagi hasznot nem hoz.

A pályázatokat elbíráló Falumegújítási Szakértői Bizottság (Bizottság) a belügyminiszter által kinevezett, a BM, az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, az állami főépítészek, a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának és a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselőiből, összesen 11 főből állt. Elnök: Madaras Attila (Belügyminisztérium), tagok: Hajagos-Tóth Zsóka (Építésügyi és Közlekedési Minisztérium), Laib Eszter (Belügyminisztérium), Székely Rita (Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat), Bérczi Szabolcs (MUT Falutagozat), Jambrik Imre (állami főépítész, Hajdú-Bihar megye), Keresztes Sándor (ny. állami főépítész), Krizsán András (Magyar Építőművészek Szövetsége), Lukáts István (állami főépítész, Baranya megye), dr. Ónodi Gábor (MUT Falutagozat), dr. Schattmann Ferenc (Építésügyi és Közlekedési Minisztérium).

A Bizottság – a pályaművek áttanulmányozása mellett – helyszíni bejárások, konzultációk révén is vizsgálta a pályázatokat benyújtó települések falumegújítási tevékenységét. Egy híján, minden pályázó településre eljutott.

Jogosultsági kritériumok voltak, hogy a pályázók rendelkezzenek településfejlesztési koncepcióval és a településrendezés eszközeivel, illetve településtervvel. Ezt részükre az illetékes állami főépítész igazolta. Ennek minden pályázó megfelelt.

Elmondható, hogy összességében a pályaművek most voltak a legmagasabb és legkiegyenlítettebb színvonalúak. Ez természetesen jelentősen megnehezítette a döntéshozatalt.

 A kiegyenlített színvonalú pályázatok mellett, viszont az adottságokban most voltak a legnagyobbak a szélsőségek. A pályázók közt volt agglomerációs, perifériális, csökkenő, stagnáló és növekvő népességű, 211 fős és 11500 lelkes egyaránt. Az anyagi lehetőségekben, 115 millió és 4,5 Md volt a két szélsőérték. Különböző helyzetből indulva, eltérő módszereket választva váltak mindannyian sikeressé.

 A zsűri – egy prezentációt megtekintve – visszaidézte a pályaműveket, a bejárások, konzultációk tapasztalatait, vitás esetekben megnézték a pályázatok digitális anyagait. A pályázók ABC sorrendjében haladva, minden zsűritag elmondhatta véleményét a pályázóról, majd az érvek ütköztetése után, nyílt szavazások következtek: ki, milyen kategóriába sorolja az adott települést. Kevés volt az egyhangú szavazás, egy esetben elnöki szavazat döntött. Korábban mindig a győztes kiválasztásánál csúcsosodott ki a vita, most ez majd minden pályázó besorolásánál megtörtént.

 A Bizottság több települést is alkalmasnak tartott a végső győzelemre, de tényleges jelölést csak két önkormányzat kapott. Újra, minden résztvevő elmondta a véleményét, majd a végeredmény 7:3 (1 tartózkodás) arányban dőlt el.

Az ünnepélyes díjátadóra és a települések bemutatkozására Egyeken (Hajdú-Bihar megye), a 2021. évi kiírás győztesénél kerül sor, tervek szerint 2024. május 9-10-én. A pályázati kiírásban meghirdetett falumegújítási díjak mellett, további különdíjak is kiosztásra kerülnek.

A díjazott önkormányzatok településüket – egy később megadott méretű – stand segítségével mutatják be. A bemutatkozáshoz – helyi élelmiszerek, kézműves termékek, kiadványok, stb. mellett – javasolt felhasználni kinyomtatva az elkészített digitális posztereket.

Minden résztvevőnek gratulálunk a falumegújításban elért szép sikereihez. Mindenkit dicséret illet, akik vállalták ennek az összetett pályázatnak az összeállítását, a megmérettetést.

A Magyarországi Falumegújítási Díj – 2023. végeredménye megtekinthető itt.