2010 óta az Európai Unión belül Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben (Málta után) a nők foglalkoztatása. Különösen szembetűnő a javuló tendencia a gyermeket nevelő nők körében, hazánkban ugyanis a 6 év alatti gyermekeket nevelő nők között 2010 óta több mint 30%-kal nőtt azok aránya, akik gyermekük nevelése mellett kereső tevékenységet is folytatnak.  Mindez köszönhető a bölcsődei férőhelyek folyamatos fejlesztésének, a munkavállalást a GYED mellett lehetővé tevő GYED extrának és a munkaalapú gazdaságpolitikai eredményeknek.

10 év alatt, Magyarországon kevesebb, mint a felére csökkent a női munkanélküliség. A nők és férfiak összes keresetének középső értékét egymáshoz hasonlító OECD felmérés szerint Magyarországon 20%-kal csökkent a bérszakadék; a két csoport összehasonlításában, hazánkban 5,1% az eltérés, ami a hetedik legjobb érték az OECD országok között, s kevesebb, mint a fele ezen országok átlagának.

A vezetők között a női vezetők aránya 2019-ben Magyarországon a 6. legnagyobb volt az unión belül, jóval meghaladva a tagállamok átlagát. Az uniós átlagnál hazánkban jóval magasabb a nők aránya a magas szintű vezetők között is. A nők kettős – munkaerő piaci és gyermeknevelési – szerepvállalását pedig olyan lehetőségekkel honorálja a kormány, mint a négy-vagy többgyermekes anyák személyi jövedelemadó mentessége, a diákhitel-tartozások gyermekvállalás esetén történő csökkentése/elengedése vagy a nők 40 kedvezményes nyugdíjazás lehetősége, amellyel már több mint 300 ezer nő élt.

2010 óta Európában nálunk nőtt leginkább a gyermekvállalási kedv (közel negyedével), amely 25 éve nem volt ilyen magas.  2010-ben öt tervezett gyermekből 3 született meg, ma már 4, azaz csökkent a különbség a tervezett és megszülető gyermekek száma között.

Mindezeken felül július 1-jétől a kormány a csecsemőgondozási díjat a bruttó bér 100 százalékra emeli, így az édesanyák a gyermeknevelés első félévében – Európában kivételes módon - többet kapnak kézhez, mint a korábbi nettó bérük; mert Magyarország megbecsüli a nőket.