Szijjártó Péter szerint nagyszerű, hogy Magyarország és Lengyelország megegyezett Brüsszellel a jogállamisági mechanizmusról és úgy tűnik, egyelőre lekerült a napirendről a Fidesz EP-képviselőinek kizárása az Európai Néppártból. A miniszter úgy fogalmazott: "tíz éve vagyunk célpontjai az úgynevezett jogállamisági aggályokkal kapcsolatos támadásoknak, és a tapasztalataink egyáltalán nem nevezhetők pozitívnak a méltányosság és a korrektség szempontjából". A jogállamisággal kapcsolatos támadások "rendre teljesen figyelmen kívül hagyták a tényeket és percepciókra, politikai ideológiákra alapultak". A magyar kormány most elérte, hogy az EU-s források esetleges megvonását ne köthessék politikai és ideológiai különbségekhez.

Az Európai Néppártban ennél bonyolultabb a helyzet, a konzervatív pártcsalád ugyanis a szocialistákkal többséget alkot az Európai Parlamentben, és ilyen módon balra tolódott az évek során. A magyar álláspont viszont eközben nem változott – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Arra a kérdésre, hogy a magyar-német autóipari kapcsolatok mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy "megenyhítsék" az CDU/CSU európai parlamenti képviselőinek hozzáállását fideszes kollégáikhoz, Szijjártó Péter úgy válaszolt: gyakran járnak Magyarországon e nagyvállalatok vezetői, ezért nem vezethetők könnyen félre olyan médiabeszámolók, politikai támadások által, amelyek Magyarországot diktatúraként, antiszemitaként tüntetik fel. A vállalatvezetők közvetlen kapcsolatban állnak a magyar emberekkel, így valós képet látnak az országról. Német vállalatok Magyarországon több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak. Amikor tavasszal "beütött a válság", a magyar kormányzat azt mondta a vállalatoknak: ha további beruházásokat hajtanak végre, átvállalják azok felét, hogy elkerülhetők legyenek az elbocsátások.

A legutóbbi, családdal kapcsolatos alkotmánymódosítással összefüggésben a miniszter azt mondta:

Szijjártó Péter kiemelte azt is: a magyar kormány nagy szerepet játszott a migráció terheinek megosztásában. Több mint egymilliárd eurót költött az EU külső határvédelmére. Míg "egyesek kezelni, mi megállítani akarjuk a migrációt" – mondta.

Arra a kérdésre, miért nem csatlakozik Magyarország a közös Európai Ügyészséghez, a miniszter úgy válaszolt: Magyarországnak "magasan fejlett" az ügyészsége. "Ez nemzeti önrendelkezés kérdése is" – jelentette ki ezzel kapcsolatban. Kitért arra is, hogy Magyarország az utóbbi tíz évben növekedési rekordot döntött, és csökkentette az államadósságát. Ha az országban rendszerszintű korrupció lenne, ez nem lett volna lehetséges – hangsúlyozta a miniszter.

Szijjártó Péter azt mondta: hosszú távon egyértelműen az EU-ban képzeli el Magyarország helyét. Arra a kérdésre, hogy Európa hosszú távon már csak gazdasági közösség lesz-e értékközösség helyett, a miniszter úgy reagált: a kettőt nem lehet elválasztani egymástól. Magyarország számára az európai értékek a nemzeti önazonosságot, önrendelkezést, kölcsönös tiszteletet jelentik. További fontos európai érték a keresztény örökség. Az EU sajnos egyre távolabb kerül attól - mondta, hangsúlyozva, Magyarország a közös európai értékekért küzd. Úgy fogalmazott: viszont nem biztos abban, hogy "mindannyian ugyanazt értjük-e még ez alatt".